Ha jól tudom tanítasz is. Ezt hol és milyen formában teszed? Amikor kimentem Franciaországba, egy olyan közeget és módszert láttam, ami itthon teljesen hiányzott az oktatásban. Hazajövetelem után az első tanítós évek alatt érlelődött bennem, hogy kellene a kintihez hasonlóan működő kis iskolát csinálni. És ezt megtettem. Lettek diákjaim, és manapság éppen 8 olyan ember van a tanítványaim között, akiket büszkén vállalok, és még azok, akiket korábban felvettek ide-oda. Az idén tavasszal Párizsban jártam, ahol tartottam néhány órát az egyik nagyobb fotóiskolában. Olyan cserekapcsolatot alakítottunk ki, amely lehetővé tesz minden évben egy néhány hetes szakmai tapasztalatcsere-utat a diákjaim számára, ettől az évtől kezdődően. Ugyanez visszafelé is működni fog, a párizsi hallgatók is ellátogatnak hozzánk. Az ilyen utak nagyon hasznosak tapasztalatszerzésre, és hogy felborzolják az ember kedélyeit jó értelemben. 2 évvel ezelőtt volt egy választó év az életemben, amikor egyszerre működtem fotósként, csináltam a kiállításaimat, tanítottam az iskolámban és máshol is. Minden vonal csak gyarapodott, és ekkor döntenem kellett, mi az, amivel inkább szeretnék fogalakozni. A tanítás fontos helyen állt. Elkezdtem visszamondani a fotós munkákat, ami nagyon nehéz volt. Ez nem jelenti, hogy fotósként nem működöm, de nem vállalok el mindent. És nem indítok minden évben új csoportot sem.
Van valami különleges profilja, irányultsága az iskolának vagy az alapoktól kezdve mindent oktatsz?
Kis csoportban, az alapoktól kezdünk mindent. A szemléletmód a legfontosabb, de ezen túl szép sorban minden, ami egy fotósnak szükséges akár alkotáshoz, akár munkához. Egy bizonyos szint és idő után a diákjaim természetesen elindulnak egy saját úton, aminek irányára nyitott vagyok, és próbálok megadni minden segítséget, ami előbbre viszi őket. Egyébként én is nagyon sokat tanulok a tőlük, elkerülhetetlenül nagyon jó emberi kapcsolatok alakulnak ki. Mindenki máshonnan jött és teljesen más személyiség. Van, aki itt nőtt fel jóformán. Különböző ötleteket, más impulzusokat visznek bele a fotózásba. Formálják egymást, de tartják az egyéni utakat. Az évek során rájöttem, hogy a „minél több diáknak” megvan a varázsa, iskolai hangulatot teremt, de mégsem jó, így tartani kívánom azt, hogy egy csoportot éveken keresztül viszek, és csak aztán indítok újat. Így azt mondhatom, hogy nincs sok tanítványom, de így tudok mindenkire kellőképpen odafigyelni. Egyelőre ez így működik.
Az iskoládra kifejezetten fotósképzést nyújtó intézményre, vagy inkább, mint előkészítőre lehet tekinteni Van, aki 16 éves korában jön el hozzám és vannak huszonévesek. Ebben a korosztályban teljesen jól működnek csapatként, jól kiegészítik egymást. Nem felkészítőként indítottam, de olyan módon az vált belőle, hogy a csoport magja majdnem maradéktalanul a pályán maradt valamilyen formában. Sokan felvételiztek művészeti felsőoktatási intézménybe, és eddig mindenkit felvettek a megpályázott helyre. Ha így nézzük, akkor felkészítettem őket, de mégsem tartom ezt egy felkészítő iskolának, inkább fotós képzésnek.
Kertész Fotóiskola
www.fotoiskola.hu www.csehgabriella.hu
