Nikkor 16-35/f4 G ED VR
Fotó Magazin | 2010. Szeptember 22., Szerda 22:00
Ami tetszett:
-Profi szerkezet és minőség
-Kis méret
-Nagy zoomátfogás
-Minimalizált torzítás
Ami nem tetszett:
-Sötétedés az extrém sarkokban
A full frame, vagy ahogy a Nikon nevezi, az FX formátum, egyre olcsóbb és elterjedtebb. Szükségessé vált tehát, hogy a csúcskategóriás, nagy fényerejű és súlyú, optikák mellett erősítsen a gyártó a kisebb, de még fix fényerejű üvegek kínálatában.
hirdetés
A Nikon megfelelt az elvárásoknak, sőt túl is szárnyalta azokat. A februárban bejelentett 16-35 f4 G ED VR nem csak profi minőségű, fix fényerejű de stabilizált is, ami igazi unikum ebben a kategóriában.
Persze nem a stabilizátor és a fix fényerő az egyedüli vonzereje ennek az optikának, bár ezek kétség kívül sokat számítanak. Az optikai recept három aszférikus és két ED üveget használ. A lencsék felületkezelése a legfejlettebbek közé tartozik a Nikon Nano Crystal bevonatát használva. Az élességállítást a tubusba szerelt SWM motor biztosítja, a blende pedig 9 lamellából álló, kör nyílású. Mindez annyira jól hangzik, hogy a tipikus ártáblára mást már talán fel sem kell írjon a kereskedő. Ez bizony ennyi mindent tud!
A szinte mágikus hatású szavaktól elfordulva, térjünk vissza az egyszerű és leginkább fontos tulajdonsághoz, a gyújtótávolsághoz, vagyis az üvegek által közvetített kép milyenségéhez. A filmkocka méretű érzékelőt használó gépeken ez az optika akár 107°-os látószöget is biztosít. Ez a tartomány hagyományosan a halszem optikák területe. A Nikkor 16-35 azonban a geometriai torzításokat minimalizáló kialakítású. Vagyis a vele készült kép nem torzítja jelentősen az egyeneseket, nem változtatja meg az ábrázolt képelemek arányait. Az a tulajdonság szinte mindenben előny a hagyományos halszem konstrukcióval szemben. Lényegében az egyedüli dolog amit a halszemoptika tud a korrigált pedig nem, az a halszem hatás, mint effekt.
A hétköznapi használat során ez az optika nem fogja zavaró módon eltorzítani az emberi arcokat, látványosan meggörbíteni az épületek falait. Ott is könnyedén fotózhatunk vele, ahol egy hagyományos széleslátószögű optika már kevés, ahol jobban kihátrálni már nem tudunk, ahol az eseményeket azok közepéből kell dokumentáljuk.
A 16-35mm gyújtótáv remekül használható FX-es vázakon, mint a D700, vagy a D3-as sorozat. Az igazán széles látószögtől a normál határáig tartó átfogás kellő rugalmasságot ad. A fényerő a teljes átfogásban f4 és f22 között választható. Az 1200€ körüli ár mellett ez kifejezetten jól hangik. Persze akadálytalanul csatlakoztathatjuk az optikát a DX érzékelős modellekre is. Akár a legkisebb D3000 is lehet mögötte. Igaz, az 1,5x szorzó mellett csak egy rövid széles-látószögnek fele meg ez a modell. Ilyen összeállításban inkább a fix fényerő és a képstabilizátor a vonzó.
Kézben az optika a profi modellek legfeltűnőbb jellemzőit azonnal megmutatja. A szerkezet úgymond sűrű. Vagyis kemény és a méretéhez képest nehéz, a mozgó alkatrészek is feszes, masszív szerkezetről árulkodnak. Széles-látószögű objektívhez képest hosszú, napellenző nélkül is 12,5cm, de nem túl széles, alig 8,2cm az átmérője. Alkatilag a fényerős középzoomokhoz hasonlatos. A súlyelosztása jó, a zoomgyűrű pedig remek fogást ad akár markolatos akár sima vázon használjuk.
A rajta lévő szűrőmenet 77mm-es. Nagy, FX sorozatú vázon vékony peremű szűrővel érdemes használni, hogy az előtét kerete ne lógjon be a sarkokba. A belső élességállítás megkönnyíti ha átmenetes, vagy polár szűrőt szeretnénk használni. Cirkuláris polárszűrőt azonban óvatosan kell még így is használni, hiszen a széles látószög miatt az égbolton a hatás a kép különböző részein különböző mértékű lehet, könnyen megjelenhet egyfajta boltíves sötétedés a képen. Ez a probléma a gyújtótávolság növelésével, vagy kisebb érzékelőfelület (DX) használatával jelentősen csökken.
A fókuszgyűrű a szerkezet kiszélesedő, első részében van és kifejezetten rövid utat jár be. Automata élességállítás során természetesen mozdulatlan. A széles-látószög ugyanakkor nem igazán MF barát, 16mm-en még egy FX formátumú gép nagy és világos keresőjében is nehéz az élességállítás. Ez persze nagyban betudható magának a látószögnek, vagyis nem nevezhetjük klasszikus értelemben vett gyenge pontnak.
Az f4-es, legnagyobb blendenyílás nem számít különlegesen nagynak. Itt inkább azt kell értékeljük, hogy ez a fényerő a teljes átfogásban rendelkezésünkre áll, illetve, hogy ennek köszönhetően az ár is visszafogott maradt.
Ha mélységélességben nem is kapunk akkora játékteret mint egy 2,8-as változatban, a gyengébb fényviszonyokhoz való alkalmazkodásban azért van egy kis tartaléka ennek az üvegnek. Tulajdonképpen nem is kicsi, hiszen a beépített, akár 4 fényértéknyi kompenzációt kínáló stabilizátor bizonyos esetekben a 2,8-as fényerő által kínált lehetőségeket is felülmúlja. Így egy naplemente vagy egy szűk sikátor fotózásában még jobb is a stabilizátor, mint maximális blendeérték.
A tesztelés során gyorsan sikerült megkedvelni az új Nikkort. A D700 vázzal párban remekül használható, gyorsan és pontosan fókuszál. A széles látószög nagyszerű játékszer ami folyamatosan új perspektívák keresésére csábít. A 35mm-ig húzható zoom ugyanakkor azt is jelenti, hogy könnyű a képet lényegesen szűkebbre vágni, az extrém nagy látószögből egészen a normál határáig sodródva.
Az extrém látószögről szólva azonban meg kell említeni, hogy a nagyszerűen szerkesztett optika a geometriai torzításokat minimális szinten tartja. Így a képek akár egészen természetesnek hathatnak. Mentesülhetnek a már-már fárasztó, eltúlzott és kicsavart jellegtől, amit egy klasszikus 16mm-es objektívtől megszokhattunk. Ugyanakkor a megfelelő perspektívaválasztással igenis készíthetünk szokatlan hatású képeket. A 16-35mm-es zoomátfogás nagyon nagy játékteret ad.
Az optikai minőség versenyben van bármely kihívóval. A kontraszt és az ellenfény tűrése rendkívüli. Az élesség szintén igen jó. Akár nyitott blendén is kellőképpen részletgazdag kapunk a fókuszsíkban lévő képelemekről. A rekeszértéket 6,3-ra szűkítve további részletgazdagságot nyerünk, részben a mélységélesség növekedése és a látószög miatt, részben a kicsit javuló kontraszt miatt.
Persze ez az optika sem tökéletes.
A legszélesebb látószög mellett, nyitott blendén, a sarkoktól a kép tizedéig erős sötétedést tapasztalhatunk. Mivel a jelenség csak a sarkoknak egy határozottan kis részére koncentrálódik, ott viszont meglehetősen erős, ezt az utómunka során mindenképpen érdemes javítani.
Szűkebb, 24mm-es állás mellett, vagy a blendeértéket f9-nél szűkebbre állítva a jelenség lényegében megszűnik.
Mindent egybe vetve ez az optika az egyik legvonzóbb opció egy D700 mellé. Kis mérete ellenére hatalmas lehetőségeket kínál elsőrangú képminőség és profi kivitel mellett.
