Miben látod a különbséget az analóg és a digitális fotó között?
A digitális fotó, vagy a digitális nyersanyag, egy nagyon „ízetlen” dolog. A digitális felvételnek, sokkal szélesebb az árnyalat-terjedelme (12-24), mint a hagyományos filmnek. Hasonló az emberi szemhez. Nincs úgy összenyomva, mint mondjuk a diafilm, amely  összesen 6 árnyalatterjedelmet tud  megjeleníteni (3 le- és 3 felfelé). A filmnek van karaktere, íze. A digitális képet  a ”cél” érdekében mesterségesen kell „elrontanunk”, hogy érdekessé tegyük, más dimenzióba és színvilágba helyezzük a látványt. Vagyis más ízt adjunk a képnek, hogy a példánál maradjak, és akkor még nem nyúltunk hozzá a kompozícióhoz. A kész képet már a fotózás előtt össze kell tudni fejben rakni, mert csak így lehetséges az utómunka, ami rendszerint több kép, képrészlet összerakásából áll.  A digitális műfajban azok járnak  előrébb, akik a fotózáson kívül az utómunkához is értenek és az elejétől a végéig, megoldják amit elvállalnak. Ugyanis ma már nem elég csak fotózni, és leadni az exponált képet a megrendelőnek, amivel korábban le volt tudva az ügy. A műfajban nagyon elrugaszkodott dolgok vannak, ahol az embernek kreatívan kell gondolkoznia és mindent meg is kell tudnia valósítani, amihez viszont már más ismeretek is szükségesek, mint a hagyományos fotográfia. Ettől válik a mai alkalmazott fotográfia nagyon  komplex egésszé. 
 

Milyen munkákkal foglalkozol mostanában?
Legutolsó nagyobb munkám, egy ”Soproni sör”- és egy ”Vodafone” reklám volt. Jelenleg néhány nagyon látványos új képen dolgozom, melyek a portfólióm minőségét lesznek hivatottak emelni és készül az új website-om is.Most kihasználva a szünetet, a gazdaság- és marketingszakma  recesszióját megint intenzívebben a zenével tölthetem a szabadidőm egy részét,  hogy egy kicsit a másik  hobbimnak is éljek.
Nagyon érdekel a zene, és a Te kapcsolatod. Milyen zenekarokban játszottál, vagy éppen játszol most?
Jelenleg a ”Drágám, tévedtem!” elnevezésű formációban dobolok, jó kis alternatív, postwave, rock'n roll, csipetnyi oldpunkbeütéssel, de  játszottam:  punkot, rockot, undergroundot, jazz-t sőt tánczenét is. Mindig a szabadabb zenei kifejezésforma érdekelt igazán. 

Vannak követőid, a fiatalok között? Nem hívtak még tanítani?
Nagyon sok fiatal jött, jön hozzám gyakorlati oktatásra,  az Iparművészeti Egyetemről, és a Práter utcai fényképésziskolából. Több helyről kaptam megkeresést, hogy vállaljak  gyakorlati oktatást, de a munkám mellett erre még nem jutott  időm, arról nem is beszélve, hogy  elsősorban dolgozni szeretek. Nem vagyok a szavak embere... -helyettem beszélnek a képeim...  

-sr-