Pontot lehet tenni egy ilyen anyag végére? Befejezni nem lehet, csak abbahagyni, egy időre felfüggeszteni az ilyen munkát. Az elitanyagot még szeretném folytatni. Más az, ha a történelem tesz pontot egy sorozat végére, mint történt az Ügető kapcsán. A lóversenypálya helyén tornyosuló bevásárló központ területén ma már csak egyetlen kis faldarab őrzi a régi lóverseny emléket. És a múltat kipucoló városrendezői szempontok, a befektetői előrenyomulással együtt lassan a Józsefvárost is elmállasztják. Most újra ott vagyok, a rohambontás szemtanújaként mászom meg a felhalmozott téglarakásokat, faggatom az építkezéseken dolgozó feketemunkásokat, kopogok be az utolsóként megmaradt, bontásra váró házak lakóihoz.
Ez valamiféle küldetéstudat? Régen még hittem abban, hogy a képeimmel megfékezhetek felesleges, elkapkodott indulatokat. Menthetek. Ma abban hiszek, hogy ha a valóságban nem is, a képeimen legalább megőrizhetek villámgyorsan enyésző világokat.
A külföldi megrendelés? A megbízás szó szerint értendő, tehát megbíznak a fotósban. Egy adott fotós stílusát akarják. Az e-mailes egyeztetésből kiderül, kell-e címlap, mekkora terjedelemben jelenik meg az anyag, mennyi idő áll rendelkezésre az elkészítéséhez. A megrendelő elvárja, hogy a fotós ismerje a lap profilját, tudja, mire van szüksége az adott magazinnak. Fizethetnek napidíjat vagy egyes képek után. Az újságíró általában előbb érkezik a helyszínre, hogy előkészítse a terepet. A megrendelő állja a költségeket: autóbérléstől a tolmács díjáig. Külön megfizetik a saját fényképezőgép amortizációs díját, ami itthon nem divat. A munka kötelező részét képezik az utómunkálatok is, ugyanúgy fizetnek értük, mint magáért a fotózásért.
Mit visz magával a riporthoz? Egy Mamiya 645 AFDII-t Phase One hátfallal és egy 55mm-es optikát, vakut és állványt. Régena kisfilmes gépekhez egy 35 milliméteres objektívet használtam.
Se nagy fényerejű telék, se zoomok, egyetlen fix?
A gondolkodás része, hogy az ember pontosan tudja, hogy hova áll a kép készítésekor, így a zoom csak zavarna. A teleobjektív pedig nekem természetellenesen mutatja a teret. Vakut ritkán használok, állványt viszont – a középformátum miatt – annál inkább.




