Címlap » Hírek » Napi hírek » 7Artisans AF 40mm F2.5 Lite teszt

7Artisans AF 40mm F2.5 Lite teszt

Uzseka Norbert | 2026. Június 01., Hétfő 07:00

Mit tudhat egy nagyon kicsi, nagyon könnyű és nagyon olcsó fix objektív full frame vázon? Erre a kérdésre ad a 7Artisans sajátos választ.

Az utóbbi években már-már gombamód szaporodnak az autófókuszos olyan objektívek, melyeket nem egy adott rendszer „gazdája” gyárt, hanem külső, másik cég (jellemzően a Távol-Keleten). Ez elsősorban a Sony E bajonettes rendszerében tapasztalható, de egy ideje szerencsére már más fotónagyhatalmak is zöld utat adtak több-kevesebb külsősnek. Eközben pedig az „újoncokhoz” mérten szinte hagyományosnak, veteránnak számító Sigma, Tamron és Samyang mellé több új név is felsorakozott az AF-fel szerelt obik piacán – így a 2016-ban Kínában alapított 7Artisans is.

Az egyik első full frame-es AF-es objektívjük, cikkem tárgya, Sony E, Nikon Z ill. L-bajonettel érhető el (utóbbit ugye a Panasonic full frame rendszere is használja).

Kézbe véve

A minőségi, dupla kartondobozba csomagolt objektívhez ugyan nem adnak külön tartót, de ez itt bocsánatos bűn, amilyen kicsi. Van viszont mellette USB-C kábel a firmware frissítéseknek, s ez is van olyan döbbenetes, mint az objektív mérete-súlya. 90 grammjával, 63 mm-es szélességével és 40mm-es hosszával szinte észrevehetetlen – még micro 4/3 rendszerben is a kisebb fixek közé tartozna. (46mm-es szűrőt lehet rá feltekerni.)

Tapintásra a külső műanyag váza bizony eléggé olcsónak hat, pláne a helyre kis napellenzője. Érzésre ez a majdnem fényes, törékenynek ható műanyag az, amelynek használatával más gyártók már egy ideje felhagytak (a Samyang 45mm f/1,8-as obija jut pl. eszembe…), de a gyakorlat azt mutatta, hogy nem lesz ujjlenyomatos egykönnyen, és a nálam töltött ideje alatti hordozás alatt sem sérült meg semmiféle módon. Meglehet, hosszabb távon hajlamosabb a kopásra, mint a menőbb műanyagok, de van az a hosszabb táv, amin bármi kopik ugye.

Mindazonáltal ebbe a valóban olcsó objektívba (a hivatalos forgalmazónál 64 ezer forint az ára, másutt sem sokkal több) olyasmiket szereltek, amik a jóval drágább (uram bocsá túlárazott), menőbb objektívekben sem feltétlenül vannak meg, vagy ha mégis, hát ezek miatt is drágábbak. Van rajta ugyanis rekeszgyűrű (ami kattan az 1/3 fényértékenként beosztott fokozatokban, tehát videózásra nem feltétlenül alkalmas, viszont van A állása is, amikor a fényképezővázról tekerhetjük a blendét), van rajta AF/MF kapcsoló, és még egy programozható funkciógombnak is jutott hely. Külön-külön ezek nem ritkák, de együtt ez mind nem igen fordul elő az olcsóbb vagy elviselhetőbb árú objektívek között (bármely rendszerben).

A fronthoz közel találjuk a kézi élességállító gyűrűt, ami még a keskeny rekeszgyűrűnél is vékonyabb, de hát az egész objektív vékony. A gyártó szerint belül a 7 db optikai elem üvegből van, és még így sincs 10 deka az egész – hát nem csoda, hogy időjárásálló bevonat már nem jutott rá.

Összességében kissé retro benyomást kelt – de ezt jobbára jó értelemben mondom.

Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/3200 mp, rekesz: f/2,5, ISO: 200

Tudás, használati tapasztalatok

A por/cseppvédelem hiánya amúgy pont ennél az üvegnél visszatartó erő lehet a célcsoportnál, tekintve, hogy ez a normál és nagylátószög közötti 40mm igen közkedvelt a streetfotósok körében, márpedig az utcán előfordulnak cifrább környezeti körülmények is. De jó időben könnyen közel férkőzhet a fotós szívéhez ez a mütyür.

Mi több, bár az f/2,5-ös legtágabb rekesz nem ordítóan fényerős, azért kevesebb fényben is elég jól jön, és a háttérelmosás is látványos vele.

Ami az autófókuszt illeti, nem tudom, helyesen érzékeltem-e, de nekem úgy tűnt, mintha a teszthez használt váznak hozzá kellett volna szoknia a kis 40-eshez, az első pár próbálkozás, akár sima AF-fel, akár valamelyik követő AF móddal (pl. mikor embert fényképeztem szemkövetővel), lassúcska volt, keresgélt az obi, beletelt pár pillanatba, mire sikerült befognia a fókuszt. Utána viszont már simán ment minden. Jó, nem sokszázezres vagy milliós objektívek szintjén simán, de békésebb és egyértelmű témákra használva teljesen jó volt. Gyors témánál vagy sűrűbb mintázatnál megesett, hogy nem oda (vagy nem elég gyorsan) került a fókusz, ahova kellett volna, de összességében megfelelően teljesített a 7Artisans üveg.

Installáció a Chelsea Physic Gardenben

Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/100 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 200

A képélesség, ha nem is orbitálisan zseniális, teljesen OK egy ilyen apróságtól. Legtágabb rekeszen is az, főleg képközépen, de a legjobb eredményeket f/5,6-11 között érhetjük el (de még a legszűkebb f/16-os blende sem eredményez ergya képeket).

Ami viszont problémásabb, az a flare-nek is nevezett becsillanás, vagyis amikor erős fényforrás van a képmezőben, vagy oldalról világít be nagyon. Ezen ugye az apró napellenző sem sokat segít, és mindezek bizony eléggé lágyítják az objektív képét, nem szólva a különféle, a valóságban nem is látható színek-formák felbukkanásáról. Ezt némileg kiküszöböli, ha lejjebb rekeszelünk.

Képszéleken, tág blende mellett, van némi peremsötétedés is, de még kezelhető mértékben, ahogy az igen minimális párnatorzítás is könnyen javítható RAW-utómunkában.

A legkisebb tárgytávolság 40 cm, úgyhogy ez az objektív végképp nem makrózásra lett kitalálva.

Hanem arra, hogy akármikor akárhová magunkkal vihessük ezt a pehelysúlyú üveget. Akár mindennapos obiként, „hátha szembejön valami téma” jelleggel, akár nagyobb zoomok mellé fényerősebb kis fix kiegészítőként. S minthogy tényleg szokatlanul jól felszerelték kezelőszervekkel, és elég éles képeket lehet vele lőni, könnyű megszeretni.

Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/500 mp, rekesz: f/2,5, ISO: 160

Összehasonlítás

Nyilván bármely rendszerben találunk hasonló, kisebb, fix üveget, pláne, ha nem ragaszkodunk a pontosan 40mm-es gyutávhoz, hiszen nincs az olyan messze sem a nagylátóbb 35mm-től, sem a „normálabb” 50mm-től sem. Sony FE vonalon viszont van két 40-es kihívója is – a jóval drágább Sony FE 40mm 2.5 G (mely azért általában véve élesebb képet ad, s jóval kisebb tárgytávolságnál is képes fókuszt találni), valamint a TTArtisan AF 40mm f/2, mely ugye némileg fényerősebb – ámbár mindkettő nagyobb és nehezebb a 7Artisans üvegnél (de még így is kicsik és könnyűek). A Sonyért jelenleg kb. 260 ezer forintot kell kicsengetni, a TT viszont kb. ugyanannyiba kerül, mint cikkem tárgya.

Összegzés

Normál látószöget adó, fényerősebb fix objektívből minden rendszerben van elég. A 7Artisans 40-ese viszont ezek legtöbbjénél is kisebb-könnyebb-olcsóbb. Hogy az általánosabb f/1,8-f/2-es legtágabb blendénél kissé kevésbé fényerős, azt sok fotós számára kompenzálja a megdöbbentően gazdag felszereltsége (rekeszgyűrű, funkciógomb, AF/MF váltó, USB-C csatlakozás firmware frissítéshez). A képélesség és háttérelmosás megfelelő, ahogy általában véve az autófókusz sebessége is. És bár valamelyes időjárálló bevonat jól jött volna, ha alapvetően úgyis inkább száraz időben szeretünk fotózni, ez sem lehet hátrány. Streetfotósoknak, a normál- ill. annál kissé tágabb látószöget előszeretettel használóknak remek és szinte észrevehetetlenül kicsi és könnyű társa lehet ez az anyagi helyzetünkre sem túl veszélyes kis objektív.

Értékelés: 4 pont

Pro:

- meglepően kicsi-könnyű-olcsó és jól felszerelt objektív

Kontra:

- kissé olcsónak ható műanyag burkolat

Az objektív honlapja

A magyar forgalmazó honlapja