Amennyire vissza tudok emlékezni, az ultra nagylátószög nem volt mindig olyan divatos és közkedvelt, mint manapság. Ennek részben az az oka, hogy a halszem objektívekhez hasonlóan tágas látószöget lehetőleg minél kevesebb torzítással leképező optikát nem olyan egyszerű építeni. Tévedhetek is, de nekem úgy tűnt, ezt a terepet épp a kínai Venus Optics, vagyis a Laowa brand mögött álló cég forradalmasította úgy 8-10 évvel ezelőtt. Előbb full frame-re jöttek ki a W-Dreamer 15 mm f/4 Wide Angle Macro ill. a D-Dreamer 12 mm f/2,8 Zero-D nevű üvegekkel, majd érkezett micro 4/3-ra az engem is rabul ejtő Compact Dreamer 7.5 mm F2,0.
Mindegyik relatíve kicsi és könnyű darab volt a maga terepén, s bár nem volt bennük autómatikus élességállítás, ilyen tág látószög mellett a legtöbb fotósnak ez kevésbé jelentett problémát, ráadásul a nagynevű gyártókénál földközelibb árazás is mellettük szólt. Idővel a többi gyártó is eszmélt, mára szinte mindegyiknél találni ultra nagy látószögű üveget. A Laowa pedig folytatta a fejlesztéseket, más területekre is hoztak érdekes, szokatlan objektíveket, s persze az AF-es ultra nagylátó ideje is elkérkezett náluk (a Laowa 10mm 2.8 AF 2024 elején jelent meg, s hamarosan érkezik a Laowa 12mm f/2.8 Lite Zero-D FF-t is).
Cikkem tárgya azonban még a kézi élességállítású darabok közé tartozik, 2020 augusztusában került forgalomba, Sony E, Nikon Z, Leica/Sigma/Panasonic L, ill. Leica M bajonettekre.
Soline (Horvátország)
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/500 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 100
Kézbe véve
Ha nem is palacsinta, de semmiképp sem megtermett objektív ez a maga 63,5 x 58 mm-es méretével és 254 grammjával. A szirom alakú napellenző alapból rajta van (leszedni sem lehet), és szemben megannyi ultranagy látószögű üveggel, erre lehet szűrőt tekerni, 62mm-eset (még ha az pont a napellenző miatt nehézkes is).
Hiába nem testes darab, nem érződik ruppótlannak, olyan kis tömzsi, megbízható hatást kelt. Fémből van a külseje is, nem csak a bajonettje. Az objektív sapkája a napellenző miatt mélyebb a szokásosnál, és befedi a napellenzőt is. Belül bársonyos anyag segíti a biztosabb tapadást.
A napellenző alatt találjuk a Laowa jellegzetes kék körét, majd a keskeny rekeszállító gyűrűt. Ez tényleg nagyon keskeny, és érdekes módon a 4,5 és 5,6-os blende állás között sokkal hosszabb az út, mint a többi állás esetében. f/22 a legszűkebb rekesz, és a teljes fényértékeknél akad is a gyűrű, ahogy az fotós szempontból jól is jön (filmesből meg kevésbé).
A manuális élességállító gyűrű vastagabb, s rajta és alatta is számokat találunk. Ezek segítségével lehet belőni, hogy adott blende állás mellett mettől meddig számíthatunk éles képre. Ez a távolság- avagy mélységélesség skála néha nagyon tud hiányozni az autófókuszos üvegekről.
A kézigyűrű alján van egy „kitüremkedés” (fókuszkarnak nem nevezném, de ugyanarra való), ami segíti a használatát, pláne filmezés közben.
Az objektív kívülről jobbára fehér, belül jól kipárnázott dobozában nem találunk külön tokot az obihoz, mindössze egy félig-meddig átlátszó, műanyag zsákocskát, ami nem tűnik túl strapabírónak, így én nem is használtam.
A Brighton Pavilion zeneszobája
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/25 mp, rekesz: f/4,5, ISO: 1600
Tudás, tapasztalatok
Ahogy megannyi manuális élességállítású objektív esetében, így itt sincs elektronikus kapcsolat az obi és a váz között, tehát az EXIF adatokból nem lehet kiolvasni, milyen rekesz mellett készült az adott fotó. Túl azon, hogy emiatt a tesztben nem mindig tudom teljesen biztosan feltüntetni a tesztfotóknál a blende állást, ennek számottevő hátrányát nem éreztem, és valószínűleg a legtöbbünk nem is fogja.
Azt szokták mondani, hogy ilyen ultranagy látószögön olyan nagy a mélységélesség, hogy ha az ember f/5,6-ra tekeri az obit, úgyis minden éles lesz. Ez lehet, hogy igaz a kisebb szenzorral szerelt rendszerekben, full frame-en nem teljesen. A Laowa 11mm távolságskálája szerint 5,6-os blende mellett úgy 0,5 métertől végtelenig éles lesz minden, de magam úgy tapasztaltam, ha tényleg az a cél, hogy közeltől a távolmesszeségig minden éles legyen, akkor kell az f/8.
Ami az objektív legtágabb blendéjét illeti, az valóban limitálhatja a fotós lehetőségeit, ha kevesebb fényben fotózna. Az f/4,5-ös blende 1/3FÉ-vel „lassabb” az f/4-nél, 2/3FÉ-vel „gyorsabb” az f/5,6-nál, és nem igazán olyasmi, amit fényerősnek neveznénk. Így asztrofotózásra aligha ez az üveg a legjobb választás, esti képekhez pedig… hát, végül is a mai fényképezővázak extrém jól kezelik a magas ISO-t, szóval lehet azért próbálkozni.
A Vault 51 bárpultja
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/50 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 1000
Ahogy különben nagyon közeli képekhez sem annyira reménytelen ez az üveg, mint a látószögből és a nem épp fényerős legtágabb blendéből következtetnénk. 19 cm-es közelpontja annyit tesz, hogy kb. 10 centire lehet a frontlencse a témához. Ilyen tág látószög mellett persze még mindig csomó minden bele fog férni a képkivágásba, de ha a téma nem nagyon nagy, és van mögötte háttér, az elmosott lesz annyira, hogy érzékelhetően kiemelkedjen a téma. De azért, persze, a Laowa 11mm nem makrózásra való.
Hanem akkor mire? Tájképekhez, városi fotókhoz, épületbelsőkhöz, streetfotózáshoz remekül használható, különösen, ha kimondottan cél, hogy a látvány ne legyen természetes. Ezt úgy értem, hogy ez a 126 fokos látószög annyira extrém, hogy még a legnagyobb körültekintés mellett is látszódni fog a képen, hogy ultranagy látószögű objektívvel lőttük. És a legnagyobb körültekintésre mindenképp szükség lesz, főleg ha nem a direkt torzítás a célunk. Ugyanis bár valóban egészen csekély a képszéli torzítás, amennyiben az objektívet pontosan vízszintesen/egyenesen tudjuk tartani, ha attól csak egy picit is eltérünk, ha csak kicsit is elbillentjük valamely irányban, az már nagyon látszódni fog a fotón. Ha szimmetrikus képet szeretnénk, mindenképp jól jön egy állvány, de legalábbis nagyon sok gyakorlás az ára, hogy kitapasztaljuk, hogy tartsuk a gépet ezzel az obival.
De azért is nehéz vele komponálni, mert ebbe a látószögbe a világ akkora szelete fér bele, hogy nagyon oda kell figyelni, ha el akarjuk kerülni a zavaró képi elemeket. Szintén az ultranagy látószög jellemzője, hogy az objektívhez közeli részletek torzulnak (ha meg akarjuk veretni magunkat valakivel, készítsünk róla egész közeli portrét a Laowa 11mm-essel), míg ami messzebb van, aránytalanul kisebbnek látszódik majd a képen. Szóval amilyen fantasztikus és érdekes képet ad ez az objektív, annyira meg kell tanulni bánni vele.
A Jóreménység-sziget könyvtára belülről
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/15 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 125
Ez az őrült nagy látószög vonzó lehet az ingatlanügynököknek is, ám akibe szorult egy csepp lelkiismeret vagy óvatosság, az lehet, mégsem ezt fogja használni. A Laowa 11-essel fotózva egy alvólyuknak inkább nevezhető hálószoba szinte tágas csarnoknak fog látszani, és a legtöbb vevő azért megnézi a helyet a valóságban is, és egy részük rosszul viseli, ha át akarják verni… Ez természetesen nem az objektív hibája, azzal baromi menő, látványos, drámai, izgalmas (és még hosszan sorolhatnám a jelzőket) képeket lehet készíteni.
Élesség
Ezt persze már mindenki tudta, aki valaha használt ultra nagy látószögű üveget. De mi a helyzet az élességgel?!
f/4,5-ön jó éles a képközép, a széleken már kevésbé. Nyilván ez a téma távolságán is múlik, mindazonáltal ha faltól falig éles képet szeretnénk, akkor nem, hogy 5,6-ra, de f/8-ra érdemes tekerni az obit. f/16-on némileg lágyul a képszéli élesség, de még f/22-n sem rosszak a képközepek.
A képmezőbe került nap, ill. egyéb erős fényforrás egész szép, 10 sugarú sunstar- avagy csillag effektust hoz létre (már f/5,6-os blendén is, hát még ha kissé lerekeszelünk). Ha viszont az erős fényforrás pont képszélen van, az eléggé tudja lágyítani a képélességet.
Ekkora látószögnél nyilván számíthatunk vignettálásra, de az nem olyan mérvű, hogy tönkretegye a fotóinkat.
Az is általános tapasztalatom, hogy ultranagy látós, manuális obiknál, ha a vázra bízzuk a záridő kiválasztását, jobbára alulexponált képeket kapunk. Ez is olyasmi, amit ki kell tapasztalni.
Összességében azonban azt mondanám, hogy ez egy kellemes méretű-súlyú, általában véve elég éles képet adó objektív, melynek a hátrányai előnyökkel is járnak: ennél tágabb, ennél fényerősebb, ennél autófókuszosabb obit csak jóval nehezebb-nagyobb-drágábbat találni. A Laowa 11-es, ha nem is zsebrevágható, de sokkal szívesebben teszi be az ember a táskába, bárhova menjen is, mert nem foglal sok helyet és le sem rokkansz tőle. Ez egy könnyed fotózásnál épp olyan előny, mint ha egész napos megbízatásra megyünk.
Az ára jelenleg 262 ezer forint körül van egy akcióban, amúgy 318 ezer körül jellemzőbb. Az sem kevés, de az így vagy úgy többet tudó ultranagy látók zöme számottevően drágább.
Brightoni streetfotó
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/160 mp, rekesz: f/4,5, ISO: 320
Összegzés
Ultranagy látószögű objektívből ma már kb. minden rendszerben bőven van választék. A Laowa 11mm-esenél is tágabbat épp úgy kapni, mint ennél fényerősebbet. Ám ezek jellemzően nehezebb, és árban is súlyosabb tételek, s korántsem biztos, hogy élesség terén jobbak. Mert bár a 11-esnél szükség van némi lerekeszelésre, hogy a kép zöme éles legyen, középen minden állásban igen éles képet kapunk. Nyilván az f/4,5-ös legtágabb blende miatt kevesebb fényben a záridő és az érzékenység növelésére lesz szükség, ezt épp úgy ki kell tapasztalni és belevenni a számításba, mikor fotózunk, mint a tágas látószög sajátosságait. Az objektív legfőbb erénye az, hogy nem nehéz és nagy, ezért akárhová magunkkal vihetjük, míg a testesebb versenytársakat csak akkor cipeled magaddal, ha tényleg muszáj.
Értékelés: 4,2 pont
Pro:
- nem annyira nehéz és nagy, hogy nyűg legyen magunkkal cipelni, és azért elég jól teljesít
Kontra:
- nem igazán fényerős, és legtágabb blendén a képszélek lágyabbak
Technikai adatok
Laowa 11mm f/4.5 C-Dreamer
Elérhető bajonett(ek): Sony E, Nikon Z, Leica/Sigma/Panasonic L, Leica M
Gyújtótávolság: 11 mm
Objektív felépítése: 14 lencsetag 10 csoportban
Lamellák száma: 5
Látószög: 126°
Legnagyobb blende: f/22
Legkisebb blende: f/4,5
Legkisebb tárgytávolság: 19 cm
Szűrőmenet: 62 mm
Méret: 63,5 x 58 mm
Tömeg: 254 g
Stabilizátor: nincs
Időjárásálló: nem
A Nyugati pályaudvar
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/50 mp, rekesz: f/8, ISO: 250
Columbo felügyelő szobra
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/100 mp, rekesz: f/11, ISO: 500
Lemezbörze az ELTE Gömb aulájában
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/13 mp, rekesz: f/8, ISO: 1000
Az ELTE Gömb aulájának kupolája
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/15 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 1000
Tulipánok közelről
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/50 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 250
Még egy brightoni streetfotó
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/2000 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 320
A Brighton Pavilion kívülről
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/1000 mp, rekesz: f/4,5, ISO: 320
A Brighton Pavilion részlete
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/13 mp, rekesz: f/4,5, ISO: 1600
A Brighton Dome bejárata
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/250 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 400
Kiállítás a Museum & Art Gallery-ben
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/5 mp, rekesz: f/4,5, ISO: 1250
Zongora a brightoni pályaudvaron
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/40 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 320
A St Mary Abbots templom főhajója (London, Kensington)
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/6 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 800
Becsillanás teszt
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/4 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 1000
A St Mary Abbots egyik kápolnája
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/8 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 1000
A St Mary Abbots templom kívülről
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/50 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 320
Balatonaligai gokart
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/1250 mp, rekesz: f/8, ISO: 100
A Jóreménység-sziget könyvtára kívülről
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/80 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 125
Útjelző Krk szigetén
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1/20 mp, rekesz: f/4,5, ISO: 100
Paddy
Váz: Sony A7IV. Záridő: 1,6 mp, rekesz: f/4,5, ISO: 800
(-)
