Sony A550 - Plasztik Fantasztik
Fotó Magazin | 2010. Október 14., Csütörtök 03:00
hirdetés
A tükör működése csendes, kifinomultságról árulkodik. A szerkezet által produkált, akár 7 kép/s sebesség olyan teljesítmény, ami még a kétszer ennyibe kerülő gépek között sem számít természetesnek. Bár a teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ez csak rögzített fényméréssel és fókusszal elérhető. Automata élességállítás és fénymérés mellett a legnagyobb sebesség 5 kép/s, ami persze még mindig igen magas érték. A kártyafoglalat egy kis meglepetéssel szolgál, hiszen a legtöbb konkurenssel ellentétben itt nem egy, hanem kettő adathordozónak jut hely. Az egyik a Sony saját formátuma a Memory Stick Pro Duo, a másik a ma legelterjedtebb formátum az SDHC. Itt egy kis dicséretet érdemel a Sony, hiszen a két kártyaformátum kezelését akár egyetlen foglalatban is megoldhatták volna, ahogyan az például a notebookokon is szokás. Itt azonban egyszerre két darab különböző kártya is benne lehet a gépben. Nagy kár, hogy a kártyák közti váltást egy mechanikus kapcsoló biztosítja. Ezzel pedig a két foglalatból az egyik csak passzív tárolóként működik. A géphez mellékelt M sorozatú akku 1000 kép feletti üzemidőt ígér, amit az esetek többségében teljesít is. Ez a teljesítmény egy portrémarkolatba illesztett további akkuval kétszeresére is növelhető. Bár az A550 tipikus családi és turista célokra szánt gép, nem maradt le róla a távkioldó és a külső tápegység csatlakozása sem.
A képminőség
A Sony a televíziók terén szerzett tapasztalata nem csupán a Bravia tévékkel való könnyed szinkronizálásban és a sokszor nagyon tetszetős képben mutatkozik meg. A Sony a jelek szerint azt is megtanulta, hogy az emberek többsége milyennek szereti látni a képeket. Az A550 egyik jellegzetessége, hogy alapbeállítások mellett is erős hajlama van az élénk színek eltúlzására, amit a magas iso érték használata csak hangsúlyosabbá tesz. Vagyis a képek sokszor extra látványosak, figyelemfelkeltőek. Persze mindez leginkább Jpeg használata esetén tűnhet fel, de akár ilyenkor is módosítható, hiszen az A550 képfeldolgozásán is sokat lehet finomhangolni.
Mint minden DSLR gép esetében, itt is elmondhatjuk, hogy egy ilyen gépet leginkább raw-ban érdemes használni. A kompaktoknál nagyobb gépek érzékelőiből nagyságrendekkel többet és jobbat lehet kihozni, mint amit egy tipikus Jpeg kép meg tud őrizni.
A dinamikai tartomány kiterjesztése a megszokottnál nagyobb hatással van a gép fénymérésére, sokszor erős alul vagy felülexponálást okozva, amiből aztán a gép saját lehetőségei szerint igyekszik kihozni a maximumot. Ilyenkor a sötét részek világosságának mesterséges növelésétől jelentősen megnő a zajszint is. Egy kis odafigyelés és kísérletezés nem árt a vegyes megvilágítású képek elkészítésekor sem. A nyers képek kidolgozásakor jó zajteljesítményt és dinamikát tapasztalhatunk. Alacsonyabb érzékenység mellett a gép maximálisan teljesíti a kategóriával szemben támasztott elvárásokat. Az iso értéket emelve még 1600-as beállításon is nagyon jól használható az eredmény. Visszafogott zajszűrés mellett csak a színezetre kell odafigyeljünk. A 3200-as érzékenységet elérve már érdemes a színtelítettséget is egy kicsit csökkenteni a zajszűrés magasabbra állítása mellett. A képek részletgazdagsága még ilyenkor is nagyon jó. Az ennél magasabb, 6400-12800-as iso érték már komoly minőségi kompromisszumokkal jár. Ilyen érzékenységgel rögzített képeken már nagyon nehéz a zajt elnyomni. A színzaj jellege nehezen szűrhetővé teszi azt, a képek komoly felbontásvesztés mellett is sokat megőriznek zajos jellegükből.
Teszteredmény
A Sony A550 nem a mások által kitaposott ösvényen jár. Olyanok számára akik már számos tükörreflexest használtak az 550-es talán csak egy „majdnem komoly” gépnek tűnhet. Az Alpha A550 azonban nem komoly akar lenni, hanem könnyen kezelhető, mégis sokat nyújtó. Egyfajta keveréke egy erős középkategóriás tükörreflexesnek és egy csúcskategóriás kompaktnak.
