Kézbe véve
A jelenleg Sony E és Leica L bajonettre elérhető objektív súlya 540 gramm (L-bajonettre 550), 77,2 mm széles és 116 ill. 118 mm hosszú nagylátó állásban (utóbbi a Sony FE bajonettes verzió). Bár kicsinek-könnyűnek nem nevezhető úgy általában, ha azt nézzük, hogy full frame gépekre készült, és 10x-es zoom átfogást biztosít, akkor a kompakt jelző sem túlzás rá.
A Sigma Contemporary sorozatában az olcsóbb, kevésbé minden földi jóval felszerelt objektíveket találjuk – melyek érdekes módon mégis rendre igen jól teljesítenek a teszteken és a valós, mindennapos fotózás terén is. Jellegzetesen egyszerű, mégis stílusos külsejük van, s ez mind igaz cikkem tárgyára is.
Az objektívhez keskeny, szirom alakú napellenző jár, és 72mm-es szűrőmenet van a fronton. Ezt követi a meglepően keskenyke kézi élességállító gyűrű, majd egy sáv, melyben az AF/MF kapcsolót és a zoom rögzítőt találjuk. Utóbbi csak 20mm-es legnagyobb látószögön kapcsolható be, de így is hasznos lehet, pláne sok év használat után, amikor a hangsúlyos, méretes zoom gyűrű némileg könnyebben jár majd – mert a nálam járt friss objektíven nagyon is erősen tart. A zoom gyűrűnek a bajonettől távolabb eső részén jelezték az alapvetőbb gyújtótávolságokat. Mindkét gyűrű bordázott, így könnyebben használható.
Az objektív por- és cseppálló, így pl. némi enyhébb esőben nyugodtan használhatjuk, de szélsőséges időjárási körülmények között azért ennél többre lehet szükség. De mindenképp jól használható, kézre álló, minőségi darab.
Tudás, használati tapasztalatok
Ennek az objektívnek egyértelműen a 20mm-es ultranagy látószög a legfőbb erénye, ill. az, hogy ezt a jókora zoom átfogást képes volt a Sigma ilyen kompakt módon megoldani. Logikus, hogy mindennek ára van, és adott fotóson múlik, hogy az ő igényeit mennyiben elégíti ki a Sigma 20-200-as.
Az egyik első hátrányt talán nem is ér hátránynak nevezni, hiszen majd’ minden zoom objektív változtatja a méretét zoomolás közben. Cikkem tárgya kb. 75mm-rel nő meg, ha a 200mm-es tele végre tekerjük. Úgy persze máris észrevehetőbb darab, de még mindig nem páncélököl.
Ahol inkább érződik a kompromisszum, az a legtágabb blende. A nagylátó végi f/3,5 sem túl combos, de a tele végi f/6,3 pláne „sötét”. Vagyis, attól függően az, hogy mire, milyen körülmények között használjuk. Világos, hogy ha a környezet elég világos (bocs), akkor nem kell ezen aggódnunk, ám ha kevesebb a fény, akkor bizony muszáj lesz feltekerni az érzékenységet, főleg, ha nem szeretnénk elmosódott képeket, vagyis gyorsabb záridőre is szükség van. Persze tény, hogy a mai fényképezővázak túlnyomó része olyan jól kezeli a magas ISO-t, ahogy akár csak egy évtizede még elképzelni se tudtuk volna. De a legtöbb fotós azért jobban szereti a lehető legalacsonyabban tartani az ISO-t, hogy minél kevésbé zajosodjanak a képek.
Az sem mellékes, hogy a Sigma 20-200mm esetében ahogy zoomolunk, bizony elég gyorsan szűkül a legtágabb rekesz is. Már 21,8mm-en f/4, 28,8mm-en f/4,5, 51mm-en már csupán f/5,6, és az objektív nevében jelzett f/6,3 már kb. 83mm-en beüt.
Paddy 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/125 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 640, gyújtótávolság: 200 mm
Mindennek ugye jelentős hatása van a mélységélességre is, ill. arra, hogy milyen háttérelmosásra számíthatunk az objektívtől. Nagyon közeli téma és távoli háttér mellett persze van értelmezhető háttérelmosás, ahogy elvileg nagytele oldalnál is adja ez magát. Viszont ha a háttér nem egynemű, akkor a bokeh bizony elég zajos, kaotikus lehet. Ha az ember ezzel tisztában van, és odafigyelve komponál, akkor kevésbé fog érvényesülni ez a zavaró hatás. (Bizony, a fotóson is nagyon sok múlik, nem csak a felszerelésén…)
Ami a nagyobb átfogású zoomok esetében szintén mindig nagy kérdés, az az élesség. Nyilván józanul gondolkodva senki nem várja el, hogy olyan gyönyörű, kimagaslóan éles képeket kapjunk egy ilyen zoomtól, mint fix gyutávú, fényerős üvegektől vagy a profiknak szánt zoomoktól. És a Sigma 20-200mm esetében is jelentkezik több olyan hátrány, ami a „zoomságából” fakad, ill. ezen a területen is érződik, hogy a kompakt méret és súly kompomisszumokkal jár. 20mm-en pl. azzal, hogy képszélen még lejjebb rekeszelve sem kapunk igazán pengeéles képet – noha a képközép már legtágabb blendén is meggyőző. Ahogy kizoomolunk az ultranagy látószögből, javul a helyzet, legalábbis nagyteléig. Ez szintén jellemző a nagy átfogású zoomokra, hogy tele végen lágyul a képük. De rendben levő fotókat a teljes zoom tartományban lehet lőni. Erősebb fényben, jobb látási viszonyok között nyilván jobb eséllyel.
Megjegyezném még, hogy míg nagylátó végen f/22 a legszűkebb blende, tele oldalon ez f/40. A fellépő diffrakció miatt viszont kétlem, hogy utóbbit bárki használná.
Balatonvilágosi naplemente
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/250 mp, rekesz: f/4,5, ISO: 320, gyújtótávolság: 37,70 mm
Az objektív autófókusza viszont mindenképp a jobbak közül való, köszönhetően a HLA motoros vezérlésnek. Gyors, pontos, még tele végen is, s bár nem sokat használtam az objektívet videózáshoz, az feltűnt, hogy még filmezés közben is igen remekül teljesített az AF.
Szintén nagy erénye ennek a Sigma szuperzoomnak, hogy képes 1:2-es nagyításra (ha úgy tetszik: félmakróra). Nem a teljes zoomtartományban, érdekes módon a 28-85mm közötti részen van ez, televégen 1:3,3 a leképezés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 28mm-en úgy 16,5 cm lehet a legkisebb tárgytávolság, míg 85mm-en kb. 25 cm – ugyanolyan nagyítással.
Az efféle objektíveknél ez igen ritka, nem is elvárás, de aki szeret közeli képeket készíteni, annak ez mindenképp vonzó lesz.
Szólnom kell még a torzításról, melyre főleg ultranagylátó oldalon számít is az ember. Jpg-ben azonban 20mm-en sem látványos – csak RAW-ban nézve derül ki, hogy bizony nagyon erős a torzítás. A beépített torzításmentesítés ill. objektív profil annyira jól működik, hogy ezt a „bajusz” alakú torzítást pl. Lightroomban, kézzel állítgatva a csúszkát, nem is sikerült rendesen kiküszöbölni. Ezt is érdemes észben tartani, mert ezen a 94,5°-os látószögön különösen látványos tud lenni, ha a vízszintes, ill. függőleges egyenesek görbülnek… Márpedig az ultranagylátó oldalt főleg olyan témákra használjuk (tájkép, épület, városi látkép stb.), ahol bizony vannak holmi egyenesek (meg a horizont…).
A Szépművészeti Múzeum homlokzata 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/125 mp, rekesz: f/7,1, ISO: 200, gyújtótávolság: 20 mm
RAW-ból, gépen belüli torzításkorrekció nélkül
A Szépművészeti Múzeum homlokzatának részlete 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/160 mp, rekesz: f/7,1, ISO: 200, gyújtótávolság: 200 mm
A tele végi 200mm még nem igazán teszi ezt az objektívet megfelelővé madár/vadállat- vagy sportfotózásra (már a szűkösebb legtágabb blende miatt sem), de némi tapasztalattal és odafigyeléssel azért ilyen témákhoz is használható. S persze a zoomtartomány köztes gyújtótávolságait is lehet alkalmazni, amire szokás, pl. kistele részen szép portrékhoz, amennyiben a hátteret jól választjuk meg. Hozzáteszem, a RAW file-okat megnézve kiderül, hogy bizony 200mm-en is van némi torzítás, de az bőven kezelhető.
Hogy stabilizátor nincs benne, annak hátulütőit kevésbé éreztem, mert a teszthez használt Sony A7IV stabijával simán tudtam 200mm-re tekerve is 1/80 másodperccel éles képeket lőni, néha még annál hosszabb záridő mellett is.
Ár
Az objektív ára jelenleg kb. 360 ezer forint. Ez nem kevés, de aki együtt tud élni a kompromisszumos megoldásaival, szüksége van a 20mm-es ultranagylátószögre, a 10x-es zoomátfogásra, a félmakró közelképekre, az jó eséllyel úgy találja majd, hogy ennyit simán megér.
Feszület 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/200 mp, rekesz: f/11, ISO: 100, gyújtótávolság: 20 mm
Feszület 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/1000 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 100, gyújtótávolság: 200 mm
Összehasonlítás
Túl azon, hogy 20-200mm-es objektív nincs másik, hasonló full frame-es szuperzoom akad azért. Itt csak a Tamron 28-200mm f/2.8-5.6 Di lll RXD nevűről szólnék (melynek tesztjében már írtam a további alternatívákról).
A Tamron kissé nehezebb (575 gramm), zoomállástól függően 0,5-1,5 fényértékkel fényerősebb, összességében kissé élesebb vagy kiegyensúlyozottabb a képe, viszont 28mm-ről indul, ami nagyon is nagy különbség a 20mm-hez képest, és nem lehet vele annyira közeli képeket sem csinálni, mint a Sigmával. Az ára viszont mérsékeltebb: 330 ezer körüli, bár egy helyen ebben a pillanatban 250-ért is beszerezhető.
Fontos még megemlíteni, hogy kevéssel a Sigma 20-200-as megjelenése után a Tamron is bejelentette, hogy hamarosan érkezik a 28-200-as új verziója, mely már 25mm-ről indul: Tamron 25-200mm f/2.8-5.6 DI III VXD G2. Meglátjuk, az hogy sikerült, de a 20mm és 25mm közötti különbség még így is döntő lehet sokaknak.
Összegzés
Két hét használat után úgy látom, a legjobb az ebben a zoomban, hogy ultranagylátószögtől teléig lehet tekerni, és mindezt egy kényelmes objektív adja, melyet nem esik nehezemre magammal cipelni bárhova. Igen, turistáskodáshoz, utazáshoz kiváló, főleg, ha nem visszük gyengébb fényviszonyok közé. Aki töltött már el órákat, pláne napokat azzal, hogy bejárjon különféle helyeket, és megpróbálja megörökíteni adott hely látványát, jellegzetességeit, hangulatát és kisebb részleteit, az könnyen juthat arra a következtetésre, hogy jobban tud használni egy ilyen zoomot, minden kompromisszumával, mintsem, hogy magával cipeljen egy rövidebb, de fényerősebb (s jó eséllyel megtermettebb) zoomot, netán fixeket váltogasson a vázán. A praktikum a legfőbb erénye a Sigma 20-200-asnak, és fontos leszögezni, hogy minden hátránya mellett is hoz egy olyan általános képminőséget, ami az efféle zoomok között még mindig a jobbak közé tartozik.
Értékelés: 4,6 pont
Pro:
- rendkívüli zoom átfogás
- 1:2-es leképezés a tartomány egy részében
Kontra:
- kevéssé fényerős
- RAW-ban kiderül, hogy ultranagylátó oldalon jelentős a torzítás
Technikai adatok
Sigma 20-200mm f/3.5-6.3 DG Contemporary
Elérhető bajonett(ek): Leica L, Sony E
Gyújtótávolság: 20-200 mm
Objektív felépítése: 18 lencsetag 14 csoportban
Lamellák száma: 9
Látószög: 94,5 – 12,3°
Legnagyobb blende: f/3,5 (nagylátó végen), f/6,3(tele végen)
Legkisebb blende: f/22(nagylátó végen), f/40 (tele végen)
Legkisebb tárgytávolság: 17 cm (1:2)
Szűrőmenet: 72 mm
Méret: L-bajonett: 77,2 mm x 115,5 mm / Sony E-bajonett: 77,2 mm x 117,5 mm
Tömeg: L-bajonett: 550 g / Sony E-bajonett: 540 g
Stabilizátor: nincs
Időjárásálló: igen (por- és cseppálló)
Diófa 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/2500 mp, rekesz: f/3,5, ISO: 100, gyújtótávolság: 20 mm
Diófa 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/640 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 100, gyújtótávolság: 200 mm
Balaton 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/400 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 200, gyújtótávolság: 20 mm
Balaton 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/400 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 200, gyújtótávolság: 200 mm
Balatonvilágosi korona 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/200 mp, rekesz: f/3,5, ISO: 320, gyújtótávolság: 20 mm
Balatonvilágosi korona 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/80 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 320, gyújtótávolság: 200 mm
Kilátás a balatonvilágosi magaspartról, 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/30 mp, rekesz: f/8, ISO: 320, gyújtótávolság: 20 mm
Kilátás a balatonvilágosi magaspartról, 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/20 mp, rekesz: f/8, ISO: 320, gyújtótávolság: 200 mm
Balatonvilágos, Sóhajok hídja, 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/160 mp, rekesz: f/3,5, ISO: 500, gyújtótávolság: 20 mm
Balatonvilágos, Sóhajok hídja, 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/80 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 1000, gyújtótávolság: 200 mm
Hősök tere 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/400 mp, rekesz: f/7,1, ISO: 125, gyújtótávolság: 20 mm
Hősök tere 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/80 mp, rekesz: f/7,1, ISO: 125, gyújtótávolság: 200 mm
Szintén Hősök tere 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/500 mp, rekesz: f/7,1, ISO: 125, gyújtótávolság: 200 mm
A Szépművészeti Múzeum 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/160 mp, rekesz: f/7,1, ISO: 200, gyújtótávolság: 20 mm
A Szépművészeti Múzeum 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/160 mp, rekesz: f/7,1, ISO: 200, gyújtótávolság: 200 mm
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/100 mp, rekesz: f/7,1, ISO: 200, gyújtótávolság: 20 mm
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/1600 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 200, gyújtótávolság: 96,50 mm
A Hősök tere részlete 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/4000 mp, rekesz: f/3,5, ISO: 125, gyújtótávolság: 20 mm
A Hősök tere részlete 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/5000 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 125, gyújtótávolság: 200 mm
Őszi fa 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/500 mp, rekesz: f/4, ISO: 800, gyújtótávolság: 20 mm
Őszi fa 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/125 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 800, gyújtótávolság: 200 mm
Az Úri halastó 20mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/200 mp, rekesz: f/10, ISO: 320, gyújtótávolság: 20 mm
Az Úri halastó 200mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/80 mp, rekesz: f/10, ISO: 320, gyújtótávolság: 200 mm
Őszi táj
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/4000 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 320, gyújtótávolság: 115,80 mm
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/200 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 100, gyújtótávolság: 71,40 mm
Paddy 49mm-en
Váz: Sony A7 IV. Záridő: 1/160 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 500, gyújtótávolság: 49,40 mm
(-)
