Mivel ma már nem csak a trollok és a mémgyártók játszanak vele, hanem igényes képkészítők, komoly marketing cégek és média művészek is, talán nem haszontalan megismerkedni vele.

Nem tartozik  a legegyszerűbb feladatok közé a mozgókép szerkesztésről egy nyomtatott újságban írni. Mégis megpróbálok a Photoshopban már gyakorlottabb, de az animáció készítésben még gyakorlatlan olvasóknak használható mankót nyújtani. Az is kétségtelen, hogy a Photoshopnál létezhet egyszerűbb program a mozgóképek feldolgozására, sőt számtalan célprogram is található erre a feladatra, de fotósként mégis otthonosabb lesz Photoshopban maradni.

A tervem egyszerű, olyan animációt szeretnék készíteni, amelynek nagy része állókép, de egy részlet folyamatosan mozog. Szándékoltan egy egyszerűen, házi körülmények között, otthon is megismételhető kompozíciót választottam. Csupán egy almát vágok ketté, a leeső fél alma lesz a mozgó részlet, az összes többi képi elem pedig mozdulatlan. Javaslom, hogy ha valaki ilyen játékba kezd, először olyan témát válasszon, ahol egy egyértelmű forma egyértelmű mozgást végez. Ha a mozgó tárgy mögött mozdulatlan háttér van, még egyszerűbb a feladat.

            Természetesen mozgókép készítésre alkalmas kamera, állvány és megfelelő fények nélkül most sem jutunk sokra. Ezek pontos beállításairól azonban most nem szeretnék írni, maradjunk csak az elkészült videó szerkesztésénél. A Photoshop minden további nélkül megnyit egy átlagos mozgókép fájlt. Megéri azonban nem túl nagy fájlt, nem túl hosszú filmet forgatni, ne legyen feleslegesen időigényes a szerkesztés. A Photoshop alapvetően kétféle módon képes a mozgókép szerkesztését kezelni. Korábbi programokban (CS6 előtt) kizárólag frame animation módon, vagyis a mozgóképet alkotó állóképeket egyenként, kockáról-kockára szerkesztve. A frissebb programokban azonban már idővonal alapú animációként, a film egy időpontját kiválasztva, de az egész filmet mégis egyben kezelve lehet szerkeszteni, ami lényegesen jobban használható. Ha megnyitunk egy videó fájlt, nagy valószínűséggel megjelenik a Timeline ablak, ahol mindez ki is derül (ha nem: window menü / timeline). Az ablak bal oldalán a layereket láthatjuk, a jobb oldali oszlopban pedig egy idővonalat. Egy adott layer értelemszerűen csak addig látszik a végső videóban, amíg a jobb oldalon lévő idővonalon jelölve van. Jelen esetben, mivel még csak most nyitottuk meg az adott videó fájlt, egyetlen videó layerünk van (igaz, ez egy videó group-ba betéve), és ez az egész idővonalat kitölti.

1. Először meg kell keresni az ideális és elégséges mozdulatsort. Nagy valószínűséggel ez jóval rövidebb, mint az aktuális videó, ezért kénytelenek leszünk levágni a felesleget. Az idővonalon lévő kék jelet tologatva megmozdul a videó, meg kell keresni a jó mozdulatsor elejét és az olló ikonra klikkelve megvágni a képsort. Nem tűnik el semmi, csak két részből áll majd a korábbi egy layer. Ezután természetesen a jó mozdulatsor végét is meg kell találni és újból megnyomni az olló ikont. Nagy valószínűséggel a három layerből a középen álló, layer1copy nevű videó layer lesz a jó mozdulatsor, minden egyebet ki lehet dobni.

2. A következő lépcsőben ki kell választani a megfelelő állóképet. Ha az idővonal csúszákjával megtaláltuk a megfelelő képkockát, az alt (win) vagy option (mac) gombot folyamatosan nyomvatartva klikkeljünk a Layer menü / Merge visible parancsra. Így keletkezett egy új üres layer, aminek a tartalma az éppen aktuálisan látható kép lett.  Csupán az a baja, hogy rossz helyen van. Először a Layer palettán kell kivenni az új layert és a Video Group fölé helyezni, majd a Timeline palettán kell a videó elejére tolni és ha kell, a végét a mozgókép végéhez igazítani. Így már van egy jó állókép layerünk, jó helyen.

3. A következő lépésben elkészítjük az állóképhez tartozó maszkot. Ehhez megint kell egy új üres layer (Layer/New/Layer), értelemszerűen újra legfelül és az egész timline-t kitöltve. Válasszuk a brush (ecset) eszközt, a kitöltő szín legyen valamilyen élénk a mozgóképen nem szereplő szín. Kapcsoljuk ki a korábban készített állókép layert, és kezdjük végignézni a videót az elejétől a végéig. Azokat a részeket, ahol a hasznos mozgó tárgy – nálam ez a mozgó alma – látszik, le kell festeni úgy, hogy egyáltalán ne látszódjon, de a háttér a lehető legkevésbé tűnjön el. Tehát ahol billeg az almám, a videó teljes terjedelmében eltakarom.

4. Ha megvan, a ctrl (win) vagy opption (mac) gombot folyamatosan nyomvatartva klikkeljünk a layer palettán az aktuális layer ikonjára. Így kijelöltük a most rajzolt formát. Kapcsoljuk ki ezt a layert (layer3), kapcsoljuk vissza az állókép layert (layer2), és adjunk hozzá egy maszkot (Layer/Layer mask/Reveal selection). A Maszk palettán állítsunk kicsit a Feather csúszkán (5-10px), és klikkeljünk az Invert gombra. Ha mindezzel megvagyunk, elkészült az állókép layer egy olyan maszkkal, ami csak a nekünk fontos, mozgó tárgynál engedi látszani az alatta levő videó layert. 

Mostmár csak el kell készíteni a végső videó fájlt. Ez lehet egy videó formátum, amit a File/Export/Render video-nál lehet elérni, vagy lehet internetre szánt giff animáció, amit pedig a File/Export/Save for web résznél lehet megtalálni.

(Nánási László)