Csak teszi a dolgát szorgalmasan amíg van beletölthető média, és olyan élményt ad használójának, amelyet nem cserélnél a világ összes digitális kamerájáért sem. Igazi IKON , így nagybetűvel, amelyet talán ismét felfedeznek, vagy ha őt magát nem is,de az utódait igen, mert van még instant kamera sőt újak jelennek meg a piacon, visszahozva a kémiai képalkotás szépségét a digitális világba.
Képminőségét tekintve a 600SE a csúcsa a Polaroid kameráknak, mivel nem elsősorban turistáknak tervezték, hanem professzionális felhasználóknak. Fő alkalmazási területe a fotostúdió, de különböző kiegészítőkkel alkalmassá tették makro és monitor fotózásra is, mivel kiváló kép felbontásával alkalmas a tudományos munkák támogatására. Ne feledjük, amikor ez a gép csúcson volt, még nagyon sok digitális/elektronikus eszköz nem létezett, amely ma már természetes része életünknek, tehát ha valaki egy oszcilloszkópról egy jelleggörbét meg akart örökíteni, akkor csak lefotózni tudta a képernyőt, ha pedig az eredményre azonnal volt szüksége, akkor egyedüli megoldáskénta Polaroid (instant fotó – kicsit sántítófordításban: rögtön kép) maradt. Valljuk be, egy átlagos fizikumú, városnéző turista kezébe nem is nagyon illett a gép: némi iróniával mondható,hogy kecses mint egy féltégla, szép mint egy panelház és alig könnyebb egy T-34-es harckocsinál. De aki vállalja a kényelmetlenségeket, az gyönyörű, tűéles képeket kap jutalmul.
Egy kis Polaroid történelem
Az instant kamera megalkotása EdwinH. Land (1909 május 7. – 1991 március 1.) amerikai tudós és feltaláló nevéhez fűződik, aki 1937-ben hozta létre aPolaroid Corporation-t. 1929-ben ő szabadalmaztatta az első, fény polarizálására alkalmas olcsó szűrőt, a Polaroid filmet, melyet eleinte fotográfiai szűrőkhöz és napszemüvegek készítéséhez használtak fel. Találmánya azonban hamar utat talált egyéb felhasználások felé is, érdekességként megemlíteném, hogy segítségével állítottak elő színjátszófényeket a Wurlizer 850 Peacock zenegépekben (Jukebox) is 1942-ben. Mi indította útjára az instant kamerát? Ha hinni lehet a történetíróknak, akkor ez a kérdés volt a kezdet: „Why can’t I seethem now?” (Miért nem láthatom őket – a képeket – most?). A kérdést Jennifer Land tette fel az édesapjának, Edwin Landnak. És egyjó apa mit meg nem tesz a lányáért...feltalálja az instant kamerát. Land 1947. február 21.-én mutatta be az instant kamerát és a hozzátartozó filmet (így az instant kamerákat a világ Polaroid, vagy Land kameraként ismeri).
Kereskedelmi forgalomba 1948 karácsonya előtt került, bár Land-ék nem nagyon hittek a kamera eladhatóságában, ezért mindössze 60 darabot készítettek, mert azt hitték, hogy hónapok kellenek az eladásukhoz. Tévedtek: a kereskedőnek átadott 57 darab kamera és az összes film az első napon elfogyott. Az instant film létrejöttéhez magyar tudós (Rott Andor) is hozzájárult. 1939-ben szabadalmaztatta a közvetlen pozitív fényképkészítés, a DTR (Diffusion TransferReversal – diffúziós fordítós átvitel) eljárását. Ezzel az eljárással a tárgy fényképe rögtön pozitív képként jelent meg. A kép kidolgozásánál a hívó és a fixír egyidejűleg van jelen. Két évvel később az AGFA vegyészmérnöke, Edith Weyde hasonló eljárást szabadalmaztatott, találmányát az un. Copyrapid irodai másológépekben használták fel. Land legálisan alkalmazta ezeket a szabadalmakat kamerájának és filmjének megalkotásához. Az 1947-től napjainkig eltelt időben megszámlálhatatlan kamera típus és még több instant film került forgalomba különböző márkanevek alatt. A Polaroid 2008-ban – gazdaságtalanságuk miatt – beszüntette az instant kamerák és filmek gyártását. Ma már csaka Fujifilm és az Impossible gyárt instantfilmeket, kamerát pedig csak a Fujifilm. Az Impossible project résztvevői a volt Polaroid alapokon dolgoznak tovább, a Fuji saját technológiát dolgozott ki.
Nézzük a kamerát
A gép távmérős kamera és alapjait tekintve a Mamiya Press (1978-19??), de olyan mértékben áttervezve, hogy a gépek egymással nem kompatibilisek. A távmérő nagy és világos, nagyon könnyű vele képet komponálni és élességet állítani. A gépméreténél fogva a távmérő is nagy és robusztus, így a rázkódásból/leejtésből adódó terheléseket sokkal jobban elviseli, mint kisfilmes rokonai. A gép váza ötvözött alumíniumból készült, így az egyéb, harmonikás kihuzatú gépekkel összehasonlítva merevebb, deformációra sokkal kevésbé hajlamos. A gépváz lényegében csak egy doboz, melyben az egyedüli intelligencia a távmérő. Minden további fontos állítási lehetőség az objektíveken van. A géptípusból két verzió készült: Polaroid 600, 127mm-es nem cserélhető objektívvel és Polaroid 600SE, melyhez 3 db cserélhető objektívet gyártottak.
Valójában az objektív az igazi oka annak,hogy a Mamiya Press és a 600SE nem kompatibilis. A Mamiya maximális képmérete 6x9 cm, melynek képátlója 10.82 cm. A 600SE 8.5x10.8cm-es filmre készít 7.3x9.5cm-es képet, melyek képátlója 11.98 cm, tehát a 600SE-hez nagyobb képkörű objektíveket kellett készíteni. Bár vannak azonos fókusztávolságú objektívjei a két gépnek,de a képkörük átmérője más. A Mamiyához is gyártottak Polaroid hátfalat, de a vele készült képek sarkai mindenütt sötétebbek (vignettáltak), mint a kép közép részén, ellentétben a 600SE-vel, ahol a sarkokban is egyenletes a kép megvilágítása. Az objektívek csillogás mentesítő bevonattal és színkorrekcióval készülnek, és – Mamiya-hoz méltóan– természetesen nagyon szép rajzúak, élesek. A 127 és 150mm-es objektívek képhatárait a gép keresőjében láthatjuk, melyet csúszka segítségével választhatunk ki (a kiválasztott objektív fókusztávolsága a gépváz hátulján látható egy ablakban). A 75mm-es objektívhez külön (parallakszis kompenzációval rendelkező) kereső tartozik,a képhatárok ebben láthatók. Minden objektív saját központi (a lencsetagokközé beépített) Seiko 0-ászárral, és „X” kontaktos (elektromos vakukhozszinkronizált) vakucsatlakozóval rendelkezik. A gépen található, vakupapucsnak látszó tartó szerkezet nem un. hotshoe, csak a nagylátószögű objektív keresőjének rögzítésére való. Fel lehet rá szerelni vakut is, de az elsütéshez szinkron zsinórra van szükség. Az objektíveken a záridő és a fényrekesz beállítása manuálisan, egy-egy gyűrű elforgatásával történik. A zárat fel kell húzni exponálás előtt, anélkül elmulaszthatjuk a legérdekesebb pillanatokat!
