-
makróobjektívünk? Egy egyszerű megoldást mutatnék be, mellyel akár egy hókristállyal is kitölthetjük
a képmezőt.
Az alábbi kép fordított objektívvel (Canon 18-55) készült. Fordítógyűrűm még nincs így most kézzel
fogtam az obit a vázhoz. A fordítógyűrű megkönnyíti a munkát. Egy egyszerű fémgyűrű, aminek egyik
oldala a gépváz bajonettjébe illeszkedik, a másik oldala pedig menetes, így az objektívünk
szűrőmeneténél fogva rögzíthető. 18mm-es állásban többszörös nagyítás érhető el, ez a kép nincs
utólag vágva, magyarán bőven 1:1-et meghaladó a leképezése. Egyetlen igazi hátránya, hogy
rendkívül le kell rekeszelni. Itt f14-re volt, de még ez is kevés, ha a hókristály síkja nem párhuzamos a
szenzorral. Hogyan rekeszeljünk egy rekeszgyűrű nélküli objektívet? (Canonnál az alábbi módon) A
rekeszt beállítjuk, és a mélységélesség ellenőrző gombot nyomva tartva leszedjük az objektívet. Ennyi
a varázslat, a mechanika beugrasztva marad. (Ez a módszer alkalmazandó amúgy timelapse videóknál
is, így elkerülhető a végleges videó vibrálása.) A világítást a vázra helyezett rendszervaku adta, előre
nézett a feje, a szűk rekesz miatt 1/1, 1/2 értékekkel érdemes próbálkozni, ez persze a környezeti
fény és záridő mértékétől is függ. A fényt egy házi készítésű terelőlap szórta lefelé (bármely fehér
papír jó e célra). Érzékenység ISO 100, a záridő pedig 1/160 sec.
Jó szórakozást, szép hópihéket!"
(Spéder Ferenc)
További érdekes írások Ferenc blogján: spillermeister.blog.hu
