A dél-koreai Samyang jó pár éve jelen van már a piacon, ám a legtöbb objektívjük kézi élességállítással működik. Ez sok fotós számára nem jelent problémát (főleg nagylátószög esetén), és vállalják az ezzel járó áldozatot a gyakran kimagasló képélesség kedvéért – nem egy olyan Samyang obi járt már nálam is, ami ezen a téren megszorította a dupla-tripla annyiba kerülő natív üvegeket is. De még sokkal többen vannak, akik nem szeretnek a manuális fókusszal bajlódni, ami főleg a nagyobb fókusztávolságú objektívek esetében érthető. Egy kistelét élesre állítani sokkal nehezebb, mint egy nagylátót.
Ám 2016-ban a Samyang szabad utat kapott a Sonytól (és aztán a Canontól is), hogy autófókuszos objektíveket is készítsenek. Ez nyilván teljesen más kategória, mint a manuális obiké, sokkal több alkatrészt és szakértelmet igényel, így annak idején a fotósok némi fenntartással fogadták cikkem tárgyát.
Kézbe véve
Minthogy egyszerre kaptam négy AF-es Samyang objektívet tesztelésre, és az összes többi sokkal kisebb-könnyebb volt, elsőre is feltűnt, hogy az 50-es relatíve nagy (97,7 mm hosszú, 73,5 mm átmérőjű, 67 mm-es szűrőmenettel) és nehéz (585 gramm). Mindezt részben megmagyarázza, hogy ez nem a szokásos f/1,8-as legtágabb rekesszel lett építve, itt f/1,4-re tekerhetjük a blendét. Ez „csupán” 2/3 fényérték különbséget jelent, ám mélységélesség (vagy inkább mélységkeskenység) és háttérelmosás szempontjából jelentős a differencia.
Az objektív zömében fémből készült, a Samyangra jellemző visszafogottan elegáns külsővel, és jár hozzá egy megtermett, szirom alakú napellenző is. Mégis jó fogása van a Sony A7 vázakon. Nincs rajta más, mint egy kényelmesen elhelyezett, vastag, bordázott kézi élességállító gyűrű. Az objektívben nincsenek időjárásálló tömítések, sem stabilizátor.
The State Of Miserable koncert a Fekete Zajon
Váz: Sony A7R IV. Záridő: 1/30 mp, rekesz: f/1,4, ISO: 3200
Használati tapasztalatok
Az élesség középen már f/1,4-en is meglehetősen jó, lejjebb rekeszelve (akár a legszűkebb f/16-ig) pedig kimagasló. A széleken igazán csak a legtágabb rekesz mellett éreztem túl lágynak az objektív képét, viszont egy ilyen tág rekesz mellett ez szinte természetes.
A másik, ami nagyon érdekelt, hogy hogy működik az autófókusz. Röviden: jól. Nem igazán éreztem lassabbnak, mint amikor a Sony saját objektívjeit tekertem a nálam lévő A7 vázakra. A Sony zseniális követőfókusz módjai is jól működtek a Samyang standard obijával. Más kérdés, hogy legtágabb rekeszen fotózva nagyon oda kell figyelni, hogy tényleg oda teszi-e a gép a fókuszt, ahova szeretnénk – úgy találtam, f/1,4-es blende mellett jobban járok, ha magam választom ki a fókuszpontot. Ez persze magától értetődő, hiszen ilyen tág rekesznél papírvékony lesz a mélységélesség. Portrézásnál pl. érdemes úgy f/2,8-ra tekerni, hogy alanyunk mindkét szeme éles legyen a képen – a háttér így is szépen elmosott lesz. Bár a legkrémesebb bokeh-t nyilván f/1,4-nél kapjuk.
Clara – Rotschild Klára: divatkirálynő a vasfüggöny mögött kiállítás a Nemzeti Múzeumban
Váz: Sony A7R IV. Záridő: 1/125 mp, rekesz: f/2,2, ISO: 640
Az objektív közelpontja 45 cm, úgyhogy nagyon közeli képeket nem lehet vele készíteni, itt hozza, amit a hasonló látószögű obik szoktak.
Hogy az 50 mm-es fókusztávolsággal járó látószög az emberi szemnek természetes és jól használható kivágást jelent, talán nem kell külön ecsetelnem. Az sem szorul magyarázatra, hogy kevés fényben (este-éjjel, kis klubokban tartott koncerteken stb.) nagyon jól jön az az f/1,4-es legtágabb blende. Összességében kellemes élmény volt ezt az objektívet használni, de hozzá kell tennem, hogy az azóta készült AF-es Samyangok között van, ami jobban tetszett.
Összehasonlítás
Csak röviden: 50mm-es (és akörüli) objektívekből jól áll a Sony E bajonettes rendszere. Jelen pillanatban a forgalmazónál elérhető 169 ezres, akciós áron is a Samyang objektívje, s így f/1,4-es legtágabb rekesszel nincs nála olcsóbb. Ám ha meg tudunk elégedni az f/1,8-as blendével, akkor találunk ennél alacsonyabb árú normál fixet. A Sigma hasonló tudású, némileg nehezebb-nagyobb objektívjéért 240 ezret kell fizetni, aztán pedig a Sony és Zeiss gyártmányoknál határ a csillagos ég. Ezek jó eséllyel élesebb képet adnak a széleken, mint cikkem tárgya, de hogy erre tényleg szükséged van-e, azt csak magad döntheted el.
The AoD koncert a Fekete Zajon
Váz: Sony A7R IV. Záridő: 1/320 mp, rekesz: f/1,4, ISO: 5000
Összegzés
A Samyang első autófókuszos objektívje nem lett talán hibátlan, ám van annyi jó tulajdonsága, hogy megérje az árát. Standard látószöget adó objektívből bőven van választék a full frame-es Sony E bajonettre, ám akinek szüksége van az f/1,4-es legtágabb blende nyújtotta előnyökre, de arra a forintmennyiségre is, amennyivel többet az ugyanilyen tág rekeszt tudó további obikért ki kellene fizetnie, az valószínűleg meg fog békélni a kissé lágyabb képszélekkel (pláne, hogy csak f/1,4-en látványos a lágyság, aztán sokat javul), az időjárásálló bevonat hiányával, meg a relatíve nagy mérettel és súllyal. A lényeg, vagyis hogy éles, szép képeket lehessen lőni, mindenképp megvan.
Értékelés: 4,5 pont
Pro:
- szuper élesség középen, lerekeszelés nélkül is
- kevés fényben nagyon jól jön az f/1,4-es legtágabb rekesz
Kontra:
- sok standard objektívhez mérten nagy és nehéz (de nem vészesen)
Technikai adatok
Samyang AF 50mm F/1.4 FE
Elérhető bajonett: Sony E
Gyújtótávolság: 50 mm
Objektív felépítése: 9 elem 8 csoportban
Lamellák száma: 9
Látószög: 47°
Legnagyobb blende: f/1,4
Legkisebb blende: f/16
Legkisebb tárgytávolság: 45 cm
Szűrőmenet: 67 mm
Méret: 73.5 x 97,7 mm
Tömeg: 585 g
Stabilizátor: nincs
Időjárásálló: nem
Clara – Rotschild Klára: divatkirálynő a vasfüggöny mögött kiállítás a Nemzeti Múzeumban
Váz: Sony A7R IV. Záridő: 1/250 mp, rekesz: f/1,4, ISO: 640
Zrínyi Miklós mellszobra a Nemzeti Múzeumban
Váz: Sony A7R IV. Záridő: 1/25 mp, rekesz: f/2,8, ISO: 800
Ørdøg koncert a Fekete Zajon
Váz: Sony A7R IV. Záridő: 1/250 mp, rekesz: f/1,4, ISO: 1600
Váz: Sony A7R IV. Záridő: 1/125 mp, rekesz: f/10, ISO: 200
(-)