Olympus OM-D E-M1 Mark III teszt

Uzseka Norbert | 2020. Április 23., Csütörtök 11:00

Olympus OM-D E-M1 Mark III teszt
Az Olympus profiknak szánt micro 4/3-os gépe az E-M1. Kb. három és fél év telt el a II-es és a III-as verzió között, lássuk, miben más az utód!

Annak idején az első E-M1 igen konkrét és fajsúlyos válasz volt arra a kérdésre, hogy ugyan lehet-e a micro 4/3-os (tehát az APS-C-nél és full frame-nél kisebb) szenzorhoz igazán profi gépet készíteni. Persze a Panasonic is odatette a magáét, de ha fotózásról van szó, máig az E-M1 sorozat az, amit elsőként szokás kiemelni. Hozzátéve, hogy már a II-es verzió is hatalmas előrelépést mutatott videózás terén (amiben addig mindig a Pana volt erősebb).

A II-es óta eltelt három és fél évben is volt olyan új váza az Olympusnak, ami a profikat célozta meg, az elsőre meglepő, ám az adott célcsoport (főleg természet- és sportfotósok) számára valóban roppant vonzó választásnak bizonyuló E-M1X. Nem meglepő módon az E-M1 III abból is sok újdonságot átvett, de megvannak a saját frissítései is.

 

Kézbe véve

Míg az Olympus olcsóbb, ha úgy tetszik, alacsonyabb kategóriás gépei mind rendkívül szépek, az E-M1, ha volt is belőle speciális színű kiadás, mindig is igáslónak nézett ki, a szó jó értelmében. A DSLR-ekhez mérten jóval kisebb, de rendszeren belül megtermettebb vázról ordít a minőség, és hogy nagyon sokat kibír. A magnézium ötvözet váz állítólag még az E-M1X-nél is jobban bírja a port, a vízcseppeket és a fagyot.

 

A rendszer egyik legjobb fogású gépe egyben az egyik legjobban is kezelhető, ami a különféle gombokat és tárcsákat illeti. Ezek terén akad újdonság, pl. hogy az üzemmód tárcsáról eltűnt az Automata és a Művészi szűrő mód, s lett helyettük még egy Custom, vagyis Saját beállítás – így már összesen 4 ilyet tárolhatunk a tárcsán, ami egy ilyen szédítően sokoldalú, ezernyi beállítással kezelhető gépnél nagyon jól jön. Ahogy az is, hogy a tárcsa közepén lévő kis gombbal rögzíthetjük is az állást, így nem fogjuk véletlenül eltekerni.

Erre a tárcsára került fel a B mód is, a hosszú záridejű képek készítéséhez. A művészi szűrőket a menükbe rejtve találjuk.

 

OM-D_E-M1_Mark_III__ProductTop_001.jpg

 

Szintén újdonság a külön ISO és expozíció korrekció gomb a gép tetején/oldalán, valamint az apró joystick a hátsó képernyő jobb fölső sarkánál. Ez főleg DSLR felől érkezőknek számít, micro 4/3-ban kevéssé elterjedt, de magam is meglepődtem, milyen sűrűn használtam, dacára, hogy a teljesen előre is kihajtható képernyőn érintéssel is lehet állítani a fókuszpontot.

 

A fényképező USB-ről is tölthető, akár powerbankról és használat közben is!

A két memóriakártyafoglalatból csak a fölső tudja az UHS-II sebességűt kezelni.

Az akku maradt a korábbiakból ismert BLH-1 jelzésű, ezzel papíron 420 kép lőhető, de ha beállítjuk az akkukímélő Gyors alvó üzemmódot, akkor ez 900-ra is feltornázható. Magam enélkül is simán többet tudtam fotózni 420-nál egy töltéssel, de az a biztos, ha van nálunk feltöltött pótaksi, ne ezen múljon.

Beépített vaku nincs, vakupapucs természetesen van.

 

Máskülönben ugyanúgy néz ki a III-as, mint a II-es, 2 milliméterrel hosszabb a markolata, ill. 6 grammal nehezebb így (134 x 91 x 69 mm, 580 gramm). De jutott fontos újítás a belsejébe is.

 

720_138_Szabadsaghid.jpg

Szabadság híd

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/250 mp, rekesz: f/10, ISO: 200, gyújtótávolság: 23 mm

 

Használati tapasztalatok

A szenzor ugyanúgy 20 megapixeles, mint az elődben és az E-M1X-ben, viszont a processzort TruePix IX-nek hívják, ez új.

 

Az egyik nagy újdonság, ami az E-M1X-ből került át, a nagyfelbontású, high-res mód, mellyel kézből(!) tudunk 50 megapixeles képet lőni, tripodról pedig 80 mp-set. Ez nyilván statikus témánál működik igazán jól, hiszen a gép gyorsan elkészít 16 képet, és azokból rakja össze, de ez még a legjobb fényviszonyok és villámgyors záridő mellett is elég lehet, hogy bemozduljon, ami képes rá. Ám szuper termékfotókhoz, szélmentes időkben tájképekhez, és bármi témához, ahol a maximális részletgazdagság számít, remekül működik.

 

OM-D_E-M1_Mark_III_EZ-M1240_PRO_EP-13__Product_130.jpg

Az elektronikus zárral egyébként 1/32000 másodperc a leggyorsabb elérhető záridő, és szintén elektronikus zárral akár 60 fotó per másodperc sebességgel is lehet lőni az E-M1 III-mal, fix fókusz mellett. Ez mondjuk megvolt az elődben is, de esélyes, hogy a III-as tovább bírja egyhuzamban a RAW-k mentését. Folyamatos ill. követő autófókusz mellett 18fps a sebesség.

Ami a mechanikus zárat illeti, ott 15fps a max. (ez is maradt), ami újdonság, hogy míg a II-esnél 200.000 expóra lőtte be a gyártó az élettartamot, a III-asban ennek duplájára, ami brutális!

 

Nem kevésbé brutál a gép stabilizátora, pedig már a II-esnél is leborultunk. Ott 6,5FÉ volt a max., itt (akárcsak az E-M1X-ben) 7,5 fényértéket fog meg a stabi a Sync IS-es objektívekkel (melyek száma egyelőre csekély, cserébe pokoli jó üvegekről van szó), de a váz önmagában is 7FÉ előnyt ad. Nagylátóval lőve ez már az a kategória, amikor még a csiga is előbb bemozdul, mint a fényképező – teléknél meg óriási segítség, ha pl. kevesebb fényben szeretnénk úgy madarat-vadat lőni, hogy ne kelljen felhúzni az ISO-t, de ne is mozduljon be az állat.

 

Megkapjuk a Live ND szűrőt is az E-M1X-ből, ennek öt állása van, ND2-től (ami 1 fényértéket lassít) ND32-ig (ami 5-öt). Ez kiválóan használható pl. ahhoz, hogy a vízezést selyemzuhataggá változtassuk a képünkön, és ha van mód nagylátóval komponálni, akkor ez kézből kitartva is menni fog. Nem mondom, hogy az E-M1 III a tripod-gyilkos, de sokkal ritkábban kell hozzá előkapni a statívot, mint sok más fényképező esetében. És mivel a micro 4/3 rendszer egyik alapvető erénye a könnyűség és kisebb méret lenne a DSLR-ekkel meg full frame-gépekkel szemben, hát az sem akármi, hogy ha biztosak vagyunk benne, hogy nem fogunk olyasmit fényképezni, amihez még ilyen stabilizátor mellett is kellene a tripod, akkor simán otthon is hagyhatjuk azt.

 

720_522_Arnoldobabak.jpg

Babák az Arnoldo galériában

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/100 mp, rekesz: f/4, ISO: 2000, gyújtótávolság: 45 mm

 

Van azért, ami nem került át a beépített portrémarkolatú E-M1X-ből, és nem is csak a portrémarkolat (amit viszont külön megvehetünk, és szimpatikus – vagy minimálisan elvárható – húzásként az E-M1 II-höz használatos HLD-9 a III-asra is jó). Nincs itt pl. a speciális téma-követő módok közül az autó-motorsportokhoz, repülőkhöz ill. vonatokhoz használatos beállítás. Azért ezzel még a legtöbb profi is együtt tud élni – az E-M1 sorozat amúgy is arról híres, hogy szinte mindenre használható, eszement jól felszerelt gépek tartoznak ide, és ez most sem változott.

 

Az autófókusz rendszer sem változott nagyot az elődhöz képest, 121 kereszt típusú autófókuszpont segíti a villámgyors élességállítást, ám ezek csoportosítási lehetőségeit kibővítették, plusz az új processzor miatt még gyorsabb a rendszer (ezt én legfőképp az arc/szemkövetésnél vettem észre). Újdonság a Csillagos ég AF, ami jelentős segítség az asztrofotózásnál, amit enélkül jobb kézi élességállítással megoldani. Ehhez jönnek a már jól ismert Live Bulb/Live Time módok, amik folyamatos élőképet adnak hosszú záridős fényképezésnél (max. 30 perc), nem szólva a fókuszhalmozási lehetőségekről (melyet kamerán belül elvégez a gép, és melyet a makró fotósok becsülnek meg a leginkább), vagy a Pro-Capture-ről, amivel a fentebb említett 60fps gyorslövés lehetséges.

 

Bár a menürendszer nem lett áttekinthetőbb (ennyi különféle beállítást és szolgáltatást nehéz is jól szervezett rendszerbe foglalni, és nem láttam még olyan fényképezőgépet, aminek a menüjében ne lettek volna hajmeresztően logikátlan megoldások), ha hátul megnyomjuk az OK gombot, a Super Control Panelbe (magyarul részletes vezérlőpult) jutunk, ahol a legfontosabb beállításokat tudjuk, nos, beállítani. Ez kedvünkre alakítható, de külön Saját menüt is összerakhatunk, amibe még több fontos saját beállítást pakolható. Kézreálló, remek megoldás mindkettő.

 

720_262_Pest.jpg

Pesti látkép

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/2500 mp, rekesz: f/4, ISO: 200, gyújtótávolság: 45 mm

 

Az érzékenység alapból ISO 200 és 25600 között állítható, ám 100-ra, sőt 64-re is kiterjeszthető. Ezekkel azért csínyján kell bánni, mert a dinamika tartomány ilyenkor csökken, és könnyen belefuthatunk kiégett részekbe. Ami a zajosodást illeti, ott még mindig úgy a 3200-as ISO az a plafon, amit én jó szívvel merek használni, ha nyomtatásba szánom az adott képet – ha csak kisebb, webes megjelenítés a cél, mehetünk följebb is bátran, bár a maximum tényleg csak akkor használható, ha sötétben kell kémkednünk, és elég, ha valaki felismerhető, ám a részletekre nincs szükség.

 

Videós téren akad néhány fontos újdonsága a III-asnak: bár az elődben is volt Cine 4K (4096 x 2160 pixel, 24 fps-sel), s a 4K (3480 x 2150) elérhető képsűrűségei sem változtak (24, 25, 30 fps), az alap flat színprofil mellé kapunk egy OM Log400 nevű színmódot is. Lassítást továbbra is csak Full HD-ből érdemes csinálni, de ott most már elérhető a 120 fps is (eddig 60 volt a maximum), és a 16 bit 48 kHz-es hang mellé került 24 bit 96 kHz sztereó hang is. Time lapse videót immáron 4K-ban is rögzíthetünk.

Az autófókusz videós alkalmazási lehetőségei is megnövekedtek, továbbá a stabilizátor is remekül működik filmezés közben.

Van HDMI kimenet, mikrofon bemenet, fejhallgató kimenet, de az Olympus LS-P4 nevű, profi hangrögzítőjét is össze lehet kötni a kamerával. A már említett USB-csatlakozás is jól jön, ha hosszasan szeretnénk videót felvenni.

 

És még hosszasan sorolhatnám, mi mindent tud ez a gép, hiszen a kézikönyve is 336 oldalas. De már csak annyit tennék hozzá, s ez merőben szubjektív, hogy minden bonyolultsága mellett is szuper élmény ezt a gépet használni. S ami a legfontosabb: gyönyörű képeket lehet vele készíteni. Ritkán éreztem szükségét, hogy a RAW-kkal babráljak, a gépből kihulló jpg-ek is színhelyesek, magas színvonalúak. Ez nyilván az objektíven is múlik, de ami tudást egy micro 4/3-os gépbe bele lehet tenni 2020-ban, hogy kiszolgáljon profit és megszállott amatőrt egyaránt, az itt megvan.

 

olympusEM1III_markolattal.jpg

E-M1 III portrémarkolattal

 

Összehasonlítás

Az E-M1 III váz önmagában jelenleg egy-két vasdarab híján 600 ezer forintért érhető el. A jelenleg akciósan 650 ezer forintért bezsákolható E-M1X vázat kihagynám ebből a részből, lévén egyrészt annyira speciális, másrészt nagyon sok hasonlóság van közte és cikkem tárgya között.

Mindazonáltal, ha bárki biztos benne, hogy a fentebb felsorolt újdonságok nélkül meg tud lenni, akkor érdemes elgondolkodnia az E-M1 II-n is, mert még mindig irdatlan tudásúnak számít, és az újabb gépek közül is sokat maga mögött hagy. Ezt tükrözi az ára is, mely a legtöbb helyen még csak egy százassal kevesebb, mint az utódjáé, bár egyes akciókban 466 ezerért is hazavihetjük. (Sőt, köztünk szólva az első E-M1 is simán hoz olyan szintet, amivel megannyi profi még mindig megkeresheti a betevőjét.)

Szintén érdemes elgondolkodni a múlt évben megjelent E-M5 III-on, ami kielégíti sok profi igényét is, még ha a tudása behatároltabb is az E-M1 szériánál. Ha együtt tudunk élni a csúcsgéphez mért korlátaival, és azzal a tudással, ami így is köröket ver számos fényképezőre, akkor 400 ezerért a miénk lehet.

A micro 4/3 rendszer másik gyártója részéről a legfőbb kihívó a Panasonic Lumix G9, melynek igen hasonló a tudása, bár Cine 4K-ban nem lehet vele filmezni, ám van, amiben ez a jobb, az  ára pedig 390 ezer jó magyar forint. De ha a videózás a fő profilunk, akkor alighanem még mindig a GH5 a legjobb választás.

 

720_041_HDR.jpg

Éjjeli kerékpár HDR

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Rekesz: f/6,3, ISO: 500, gyújtótávolság: 16 mm

 

Összegzés

Esélyes, hogy micro 4/3 rendszerben jelenleg ez a gép a legjobb fotózásra. Vannak speciális profi feladatok, amikre az E-M1X még jobb, videózásban is akad talán ennél erősebb, bár így is nagyon sokat nyújt a filmeseknek (ld. Cine 4K). Profi fotósoknak és lelkes amatőröknek azonban nehéz ennél jobban felszerelt, ennél több mindenre használható gépet elképzelni – akár APS-C szenzoros rendszerekben is. Az E-M1III egy masszív, megbízható, strapabíró, jól felépített, és ha kiismertük, jól is kezelhető darab, amit 400 ezer mechanikus expóra terveztek, szóval szinte örök élet +/- 2 év. Igényli, hogy alaposan áttanulmányozzuk, mielőtt nekilátunk vele lőni, cserébe kedvünkre testreszabhatjuk megannyi gombját, felületét. 60fps sebességű sorozatlövésre is képes, a stabilizátora világelső (7 fényértéket megfog), az elérhető objektívválasztékot számos más rendszer megirigyelhetné. Igaz, hogy az előző, II-es verzióhoz képest relatíve kevés az újítás, egy része speciális feladathoz való, de mind jól használható, nem csak dísznek van. Szóval ez bizony csúcsmasina.

 

Értékelés: 4,9 pont

Pro:

- a micro 4/3 rendszer egyik (ha nem A) legsokoldalúbb és legtöbb területen használható gépe

- masszív, remek fogás, hozzá piacvezető stabilizátor

Kontra:

- a hatalmas tudás egyes részeit nehéz előbányászni a menükből

 

A fényképezőgép honlapja

 

olympusEM1III_12_40.jpg

 

Olympus OM-D E-M1 Mark III

Szenzor: 4/3'' Live MOS szenzor

Bajonett: micro 4/3

Pixelek száma: 20,4 megapixel

Legnagyobb záridő: max. 30 perc

Legkisebb záridő: 1/32.000 másodperc

Érzékenység (ISO): 200 – 25.600 (kiterjeszthető 64-re)

Beépített vaku: nincs

Vakupapucs: van

Maximális képfelbontás: 5184 x 3888 pixel

Maximális videófelbontás: 4096×2160 pixel

FPS (maximum felbontásnál): 60 kép/mp

Kereső: 2,36 millió pixel felbontású OLED EVF

Kijelző: 3"-es, kihajtható, elforgatható, érintésérzékeny, 1,037 millió pixel felbontású LCD

Támogatott memóriakártyák: SD, SDHC, SDXC (UHS-I támogatás, UHS-II támogatás)

USB 3.1 (Type-C) csatlakozás töltésre is

Mikrofon bemenet, fülhallgató kimenet, HDMI

Stabilizátor: van, 5 tengelyes

Li-ion akkumulátor (hivatalos CIPA adatok szerint 420 kép egy töltéssel)

Méretek: 134,1 x 90,9 x 68,9 mm

Súly: 580 g (akkumulátorral és memóriakártyával)

 

 

 

720_595_EpiteszPince.jpg

Építészpince

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/1000 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 500, gyújtótávolság: 12 mm

 

720_317graffiti.jpg

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/800 mp, rekesz: f/8, ISO: 200, gyújtótávolság: 12 mm

 

720_381_2szobor.jpg

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/100 mp, rekesz: f/16, ISO: 200, gyújtótávolság: 36 mm

 

720_383_virag.jpg

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/100 mp, rekesz: f/16, ISO: 200, gyújtótávolság: 45 mm

 

720_427szobor.jpg

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/1250 mp, rekesz: f/4, ISO: 200, gyújtótávolság: 45 mm

 

720_503_napszemuveg.jpg

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/100 mp, rekesz: f/4, ISO: 1600, gyújtótávolság: 45 mm

 

720_579somloi.jpg

Somlói

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/15 mp, rekesz: f/4, ISO: 500, gyújtótávolság: 28 mm

 

720_709_szerbortodoxtemplom.jpg

Szent György Nagyvértanú szerb ortodox templom

Objektív: Olympus M Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO. Záridő: 1/4000 mp, rekesz: f/4, ISO: 200, gyújtótávolság: 12 mm

 

720_567_rozsa.jpg

Objektív: Panasonic Lumix G 20mm f/1.7 II ASPH. Záridő: 1/50 mp, rekesz: f/1,7, ISO: 250, gyújtótávolság: 20 mm

 

 

 

 

 

(-)

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom




Impresszum
Betöltés: 0.216306 másodperc.