Teszt: Sigma 60mm f/2.8 DN A – olcsón jót

Uzseka Norbert | 2018. December 06., Csütörtök 11:00

A Sigma 2013-ban adta ki ezt a kicsi és könnyű objektívekből álló sorozatát. Ezek az objektívek APS-C szenzort rajzolnak ki, ennek ellenére a kisebb érzékelőlapkát használó micro 4/3-on sem érződnek nagynak. A 60mm-es verzió Sony E bajonetten ekv. 90mm-es látószöget produkál, MFT-n 120mm-es kistelének számít – és mindkettő verzióban igen szépen muzsikál.

Általában a gyártótól kölcsönkapott tesztpéldányokról szoktunk tesztet írni (de jó is lenne, ha mind a miénk lehetne!), ám ez alkalommal a saját 60-asamról írok, vagyis a szokásosnál is szubjektívebb, de több tapasztalaton alapuló vélemény következik.

Kézbe véve

A 60-as Sigma hossza nincs egészen 60 mm, súlya a hozzá adott napellenző nélkül mindössze 180 gramm, ezen paraméterei alapján tehát eleget tesz a micro 4/3 eredeti célkitűzésének: kicsi és könnyű. És annak is, hogy minőségi legyen. Mi több, szemben a legtöbb gyártó által az obikhoz adott zacskóval, itt belül párnázott, gyöngyvászon tokot kapunk, oldalán füllel, amivel övre is felfűzhető.

Ezt a sorozatot végtelenül egyszerű külsővel alkották meg a Sigma mérnökei, a fényes műanyagból készült, csúszósnak és ujjlenyomatra érzékenynek tűnő kézi élességállító gyűrűn kívül mindössze egy A betűt látni rajta, mely az Art szót jelöli, melyet méltán kapott meg. Erről az objektívról nem is hiányzik semmi, így jó, ahogy van.

Az mondjuk fura, hogy ha nincs áram alatt vagy a gépen, akkor mozgatásra kotyogó hangot hallat, ám ez ebben az esetben nem jelent semmi hibát, teljesen normális, és az objektív felépítéséből fakad.

Fényvillamos

Váz: Panasonic G80. Záridő: 1/50 s, blende: f/2,8, ISO: 800

Használati tapasztalatok

Ez az ekv. 120mm-es látószög portrézáshoz is elég jó, meg kistelének sem utolsó. Természetfotózáshoz, félénk állatok esetében nem visz igazán nagyon közel a témához, de körültekintéssel és indiános képességekkel használva azért ilyesmire is jó lehet.

Az f/2,8-as legtágabb rekesz ugyan nem jelent kimagaslóan magas fényerőt, ám úgy tapasztaltam, hogy azon fotózva a háttérelmosás, a bokeh így is nagyon szép. Eleve szeretem a Sigmák sajátos képi világát (ami a többi MFT-s objektívjükre is jellemző), azt, hogy már legtágabb rekeszen is csodaszép éles képeket csinálnak, s azt is, hogy ezt a magas minőséget a legtöbb hasonló versenytársnál alacsonyabb áron kínálják. Ez a kis 60-as is olyan éles képeket lő (különösen f/2,8 és 5,6 közötti tartományban), ami inkább csak a drágább objektívekre jellemző.

Az sem mellékes, hogy mai mércével nézve is elég gyors az autófókusza. Ha pedig manuálisan állítjuk az élességet, akkor a vastag fókuszgyűrűvel egészen finoman lehet dolgozni – ha lassan forgatjuk, a közelponttól a végtelenig több, mint egy teljes fordulatot kell tekerni.

A közelpont 50 cm, ami egy ilyen telénél rendben van, bár vannak olyan kistelék a rendszerben, amelyek ennél közelebb engednek a témához. Viszont még az ilyen közel lévő témánál is megkapjuk a faltól-falig élességet.

Míg portrénál csak akkor érzem kevésnek az f/2,8-as rekeszt, ha papírvékony élességet szeretnék, tehát, hogy mondjuk, az alanynak csak a szeme legyen éles, az orrát-fülét meg hagy fedje homály, addig koncertfotózásnál ez néha kevés. Ez persze a micro 4/3 rendszer relatíve kisebb érzékelőjének köszönhető. Netre persze jók az ISO 3200-on lőtt képek is, de az általam sűrűn látogatott kisebb klubokban, koncerthelyiségekben, ahol kevesebb a fény, még így is hiányzik sokszor egy-két fényértéknyi mozgástér, pont azért, hogy a mozgást kimerevíthessem. De ha van elég fény, akkor természetesen koncert/rendezvény fotózáshoz is remek társ a kis hatvanas.

Készül a kürtős kalács

Váz: Panasonic GX80. Záridő: 1/640 s, blende: f/2,8, ISO: 200

Összehasonlítás

Ha nem számítom a 40-50mm körüli tartományt, hasonló látószöget adó fix kisteléből az Olympus 60mm f/2.8 Macro objektívje az első, ami riválisa lehet a Sigmának. Ez is szuper éles képet ad, de némileg hosszabb, nem kevéssel drágább, s legfőképpen 1:1-es leképezést adó makró obi, mely épp ezért a makró fotósok érdeklődésére tart leginkább számot. Az Olympus 75mm f/1.8 szűkebb látószöget és még emezeknél is élesebb képet ad, egyben fényerősebb is. Viszont testesebb, és a szűkebb látószög miatt még kevésbé lehet általános témákhoz használni. (Bár végül is bármit le lehet fotózni telékkel is, ha elég messze tudunk menni a témától…) Továbbá a napokban érkezik a Sigma MFT bajonettel is elérhető hatodik optikája, a Sigma 56mm f/1.4 DC DN C, melytől nagy dolgokat várunk – de az nyilván számottevően drágább is lesz, mint a már 61-62 ezer forintért megvásárolható hatvanas.

Szobor a milánói dóm tetején

Váz: Panasonic G80. Záridő: 1/3200 s, blende: f/2,8, ISO: 200

Összegzés

Ez az objektív felfogható egy kompromisszum-csomagként is, és a saját igényeink döntik el, nekünk megéri-e. Nem annyira fényerős, hogy bármely fókuszálatlan területből karácsonyi bokeh-foltokat csináljon, de azért épp elég szép a háttérelmosása. Aminek élesnek kell lennie a képen, az megfelelő rekeszen pengeéles lesz. Portréra, kistelés feladatokra (akár városban, akár természetben) így valójában nagyon is megfelel. Koncertekre van, hogy nem elég fényerős, és MFT vázon az a 120mm-es látószög behatárolja a felhasználási lehetőségeit, ahogy az 50cm-es közelpontja is távol van a makrózástól.

A bajonett és a tubus fém, a borítás szimplának tűnő, ám nagyon is minőségi műanyag. Kicsi és könnyű az objektív, semmi feltűnő nincs rajta, nem úgy a vele készült képeken, melyek kimagaslóan élesek lehetnek. Az árában "csak" az a különleges, hogy mennyivel alacsonyabb, mint a hasonló fix obiké.

Bár, lévén a látószöge elég speciális, nem használom nagyon gyakran, mégis a kedvenceim közé tartozik, mert jó érzés egy ennyire kicsi és könnyű (és olcsó!) objektívvel ilyen éles és hangulatos képeket készíteni.

Pontszám: 4,7

Pro:

- kicsi, könnyű, olcsó, mégis szuper éles képet ad

- letisztult design, jól használható kézi élességállító gyűrű

Kontra:

- néha hiányzik a tágabb rekesz

- viszonylag behatárolt, mire használható ez a látószög

- nem időjárásálló

Az objektív honlapja

Flickr albumunk a fenti és további tesztfotókkal

Technikai adatok

Sigma 60mm f/2.8 DN A

Elérhető bajonett(ek): Micro FourThirds, Sony E

Képszög (MFT): 26,6°

Felépítés, lencsetag/csoport: 8/6

Gyújtótávolság: 60mm (ekv. 90mm ill. 120mm)

Közelpont: 50 cm

Élességállítás módja: autófókusz és manuális

Rekesztartomány: f/2,8-16

Mérete: 60,8 x 55,5 mm

Súly: 190 g

Szűrőmenet: 46 mm

(-)