Meglehetősen sokat időztem a városban, s mindig az Arany Bikában szálltam meg. Az igazgatóval, Hupuczi Lászlóval megismerkedve kiderült, ő a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep mentora, vagyis a művésztelepet mint mecénás a Civis Hotels Zrt. támogatja. Évente meghívnak festőket, szobrászokat, grafikusokat. És fényképészeket is. Ám általában nem profikat. Előfordult, hogy az osztrákok képviseletében egy liftszerelő érkezett, aki a liftekhez remélhetően sokkal jobban értett, mint a természetfotózáshoz. Az igazgató úr egy alkalommal feltette nekem a kérdést: elvállalnám-e a művésztelep fotós tagozatának a művészeti vezetését? Én azonnal igent mondtam, de csak egy feltétellel: ha a meghívottak személyét illetően én dönthetek. Igen volt a válasz.
Így minden évben meghívhatok tíz fotográfust, két hét debreceni tartózkodásra május - június idején, vagy egyéb egyeztetett időpontban. Egy hetet Debrecenben, a következőt pedig a Hortobágyon fotografálnak. A meghívás teljes ideje alatt szállást és teljes ellátást kapnak, s akár még jókedvre derítő nedűket is! A mecénás egyetlen elvárása: a meghívottak alkotásai kellő színvonalon reprezentálják Debrecen és a Hortobágy jelenét, és a benne lakók életét. A felkérés elfogadásakor rögtön azt kértem: ne erőszakoljunk ki propagandafotókat, mert akkor használhatatlan sorozatokat fogunk látni. De ha azt kérjük: jelenjen meg a táj jellegzetessége, akár csak nyomaiban is, akkor biztosan nagyszerű alkotások születnek.
Így is lett. Első alkalommal meghívtam tíz kollégát, és azt mondtam nekik: tökéletesen szabad kezet kaptok, de olyan felvételek készüljenek, melyek méltóképpen reprezentálják a várost és a pusztát. Szerintem így sokkal nehezebb. A kéthetes turnus végén minden meghívott négy szignózott fotót adott át a mecénás Civis Zrt.-nek, úgymond a fizetség fejében. Így évente 40 kiváló művészfotó gazdagítja a gyűjteményét, melyet nagynevű fotográfusok készítettek.Ha a negyvenből csak kettő kimagasló, azok művészeti értéke már megéri.
Ez esztendőben kerül(ne) sor az ötödik művészeti táborra Debrecenben, s ezúttal a Magyar Fotográfusok Házában, vagyis a Mai Manó házban rendeznénk egy gyűjteményes kiállítást. Ez alig jelentene költséget, mivel a műveket a támogató Civis Zrt. eddig is minden év októberében kiállította ezeket az Arany Bika Galériában. Az ő költségükre készült a teljes installáció, vagyis paszpartuzták, keretezték a képeket, és most be is mutatnák az ország több városában. Ezt tervezzük ebben az évben.
