Fotó MagazinÁsványfotózás Kupi Lászlóval

Fotó Magazin | 2017. December 12., Kedd 23:00

Kupi László a fotózás egyik legnehezebb ágát választotta hivatásul: az ásványok fotózását. Aki próbálkozott valaha ilyennel, az tudja, mennyire nehéz a tükröződő felületek és a textura leképezése.

Szerző: Nagy Anita

 

A képeid csodálatosak és egyediek. Hazánkban csak nagyon kevesen művelik ilyen magas szinten ezt a műfajt, te hogyan kezdtél el fényképezni és hogyan jutottál el idáig?

 

Valamikor 14 évesen kezdtem el fotózni, akkor még bőven a filmes korszakban nagyapámtól örökölt Zenit és hozzá néhány fix optika alkotta a felszerelést. A természetfotózás állt legközelebb hozzám, ami azóta sem sokat változott, noha ki-kitekintgettem a portrézásra is.

 

Roselite_ Bou Azzer dist., Anti-Atlas, Morocco_10x18mm.jpg

 

Amethyst_Adrar Tirecht Bou Oudi, Tata Province, Guelmim-Es Semara Region, Morocco_23x41mm.jpg

 

Az ásványfotózással is többször megpróbálkoztam, de nagyon nehéz terület, főként a világítás miatt. Geológusként az ásványok világa mindig is közel állt hozzám, így a fotózásuk is örömöt jelent a kihívás mellett. Tíz éve fotós végzettséget is szereztem, és bár eredeti foglalkozásom mellett mindig is komoly szerepet játszott a fényképezés szeretete, eddig hobbiként tartottam számon. Az utóbbi időben azonban hazatértem, és válalkozóként már a fotózás is kenyérkeresetté avanzsált. Itthon meglehetősen szűkös a piac, óriási a konkurencia, ennek megfelelően igyekeztem olyan szegmensben elmélyülni, melyhez szükségesek mind az ásványtanban, mind pedig a fotográfiában szerzett ismereteim.

 

Amethyst_Brandberg, Goboboseb, Namibia_62x53mm.jpg

 

Szerencsére itthon nincs nagy hagyománya ennek a területnek, illetve aki belefogott, viszonylag hamar feladta a kudarcok miatt. Ugyanakkor a világ egyik legelismertebb ásványfotósa magyar és személyes ismerősöm, nagyon inspirálólag hat rám a munkássága. Természetesen a nemzetközi vonalon is vannak nagyon tehetséges ásványfotósok, akiktől érdemes tanulni. 

 

Hogyan lehet ezt a műfajt elsajátítani és ami az egyik legfontosabb lehet, hogyan lehet ilyen csillogó felületeket bevilágítani?

 

Az alapok viszonylag egyszerűek, de a szép végeredmény eléréséhez szükséges apró részleteket gyakorlatilag mindenki maga kísérletezi ki és ezeket a szakmai titkokat érthető módon mindenki féltve őrzi. Segítséget így inkább külföldi fórumokról, illetve a szakma nagyjaitól kaphat az ember. Természetesen sokat segít a személyes ismeret, vagy inkább barátság, az értékesebb, különlegesebb darabokhoz is inkább így juthat az ember.

Az ásványfotózás úgy működik, mint a fényképezés gyakorlatilag bármely területe: a fotósnak ismernie kell a fotózandó "alany" természetét, tudnia kell, mi az a tulajdonság, ami jellemző az adott ásványra, és azt kell kiemelnie. Legyen az a csillogás, a szín vagy a különleges forma.

 

Amethyst_Kakamunurle Mine,Karur District, Tamil Nadu, India_38x36mm.jpg

 

Ehhez egyedi, speciális világításra, technikára és utómunkára van szükség. Az erősen csillogó lapokat nagyon finom fényhatással lehet csak úgy becsillantani, hogy az ne égjen ki, ugyanakkor úgy látszódjon a kristálylap felszíne, hogy még a mélyére is lehessen látni. Ezen kívül különleges fényeket, pl.UV fényt is alkalmazunk, ugyanis egyes darabok nagyon látványos fluoreszcens tulajdonsággal rendelkeznek. Van, aki vakut, mások inkább állandó fényforrást használnak, én is használom mindkettőt. Akár 6-8 lámpával és sok kisebb-nagyobb derítő- vagy árnyékoló lapocskával dolgozunk, egy-egy fény tökéletes beállítása akár órákat is igénybe vehet.

 

Amethyst_Veracruz, Mexico_37x32mm.jpg

 

Néhány ásvány igen apró, ezek fotózása még különleges eszközöket és technikát igényel, ez az ún.léptetéses vagy "stacking" technika. A nagy nagyításból adódó kis mélységélesség kiküszöbölésére léptetőmotort alkalmazunk, mely előre beállított távolságon akár mikronméteres lépésközökkel készít felvételt. A "felszeletelt", majd speciális szoftverekkel összeillesztett kép akár 3-400 fotóból is állhat, a téma és nagyítás szerint. Így akár a milliméter mérettartomány alá eső kristályokról is lélegzetelállító képek készülhetnek. Ehhez általában már nem elég a makro objektívek, kihuzatok és közgyűrűk sokasága, többszázezer forintos mikroszkóp objektíveket vetünk be. Fényképezőgépek közül is többet használunk, crop vázakat és fullframet is, nagyon stabil állványról, számítógépről vezérelve, az utómunka pedig Photoshoppal készül.

 

Barite_Beni Bou Ifrour, Nador, Morocco_37x46mm.jpg

 

Pontosabban milyen kamerával és lencsékkel készülnek a képeid?

 

Alapvetően Canon optikákkal és gépekkel dolgozom, de kipróbáltam Sony és Olympus gépeket is. Főképp Canon 5D géppel fotózom, az 50MP felbontás szép részleteket csal elő a képekből, mely főleg nyomatokon vagy nagy felbontású monitoron előny. Főképp Canon EF 100mm f/2.8 Macro L IS USM és Canon MP-E 65mm f/2.8 objektíveket használok, melyekkel kb. 5:1 leképezési arányig lehet nagyítani, vagyis 2-3mm-es kristályok mérettartományáig elég stabil minőséget ad. Alatta főképp Nikon és Mitutoyo objektíveket használok, 20x-os nagyításig, melyekhez vagy harmonika kihuzat, vagy egy Canon EF 200mm f/2.8 L II USM lencse adja az alapobjektívet.

 

Chalcopyrite, Mangano-calcite_Herja, Maramures, Romania_38x75mm.jpg

 

Mi bizonyult számodra a legnehezebbnek?

 

A legnagyobb kihívás a tűs és fémes ásványok fotózása, ahol is a térbeliség érzését kell kelteni úgy, hogy közben a fémes csillogás ne okozzon kiégést, de az árnyékokban is maradjanak részletek. Nagyobb dinamika-átfogás jól jön ennek orvoslására. A másik nagy probléma az örökös harc a porral és apró szöszökkel, mely főképp a fényes fekete kristályokat érinti. Bár szarvasbőr kendővel áttörlöm és az ujjlenyomatok elkerülése végett szabad kézzel nem fogom meg a darabokat, így is sok olyan porszem kerül rájuk, melyeket csak finom állatszőr ecsetekkel tudok eltávolítani.

 

Dolomite, Hematite, Calcite_Schlema-Alberoda-Hartenstein, Ore Mountains, Germany_41x67mm.jpg

 

Az is sokszor fejtörést okoz, hogy milyen pozícióban tudom felállítani a fotózandó példányt úgy, hogy a legtöbbet mutassa. Mikor egy-egy nagyon drága darabot fényképezek, kényesen kell ügyelni arra, hogy nehogy eldőljön, hiszen maradandó károsodás eshet az érzékeny kristályokban. Szintén nem elhanyagolható a berázás kérdése, mely állandó fénynél és hosszú expozíciónál, elsősorban nagyobb nagyításon jelentkezik. Ezt némileg ki lehet küszöbölni nagyon stabil állvánnyal (én egy Gitzo állványt és fejet használok), illetve tükörfelcsapással.

 

Stibnite_Herja, Maramures, Romania_44x40mm.jpg

 

Topaz, Pseudobrookite_Thomas Range, Utah, USA_27x34mm.jpg

 

Mik a távolabbi terveid? Fotózol más témákat is és ha igen, miket?

 

A munkám során lehetőségem nyílt olyan helyekre is eljutni, ahol előttem még nagyon kevesen jártak. Ha van rá lehetőségem, mindig viszek magammal fényképezőgépet is, hogy az utam során látott tájakat, állatokat és növényeket lencsevégre kapjam. Amazóniában és Közép-Afrika dzsungeleiben nem egy olyan orchideát sikerült már lefotózni, ami még új fajnak bizonyult a tudomány számára.

A továbbiakban szeretnék az ékszerfotózásban is elmélyülni, illetve nevesebb külföldi gyűjteményeknek fotózni.


www.facebook.com/finemineralphotography

 

Spessartine, Muscovite, Albite_Apo Ali Gun, Braldu, Pakistan_43x33mm.jpg

 

Vivianite, Siderite, Pyrite_Huanuni Mine, Bolivia_33x30mm.jpg

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom




Impresszum
Betöltés: 3.058556 másodperc.