CONTAX G2
Mielőtt a fotográfiai ikonok sorozat első darabjának méltatásába kezdenék, feltétlen bevezetőt kell írjak arról az emberről, feltalálóról, akinek munkássága során létrejöhetett ez a máig is egyedülálló rendkívüli fotográfiai termék, a Contax G2 fotókamera.

ZEISS
Van, aki ezt a nevet-márkát ne ismerné? Aki fényképezéssel bármilyen szinten foglakozik, valószínűleg találkozott már vele. Ez a márka a szó átvitt és szoros értelmében is a fényképezés történetének az „Ikon”-ja. Hosszú pályafutása során sok „első” és „legjobb” jelzővel illethető megoldás és termék köthető e névhez, melynek névadója Carl Zeiss (1816-1888) aki Ernst Abbe-val közösen lefektette a modern optika alapjait.
Halálát követő évben Abbe létrehozta a Carl Zeiss Stiftung-ot (alapítványt), amely a fotográfia területére 1902-ben lépett be. 1926-ban több fotográfiával foglalkozó német cég egyesült Zeiss-Ikon néven Drezdában. Itt jelenik meg az „Ikon” név (mely görögül „kép”-et jelent), és amely később nagyon sok kamera nevében volt megtalálható.
A ma ismert, perforált 35mm-es (mozi) film alkalmazása felé az első világháborút követően fordult a gyár, mert egyre nagyobb igény jelentkezett a viszonylag kicsi, könnyű és könnyen kezelhető kamerák iránt.

Ekkor már a filmek minősége is lehetővé tette a viszonylag nagyméretű és jó minőségű nagyítások készítését. A fejlesztések eredményeként jutunk el a Contax név megszületéséhez, mert a gyár 1932-ben jelentette meg az első 35 mm-es filmet használó kameráját, a Contax I-et . Ez indította el a távmérős Contax gépcsaládot (Contax II, Contax III majd a II. világháború után a Contax IIa, Contax IIIa), melynek a végén a Contax G2 állt, és sajnos ezt már nem követte további Contax gép.
A Contax nevet (mint trade mark licencet) 1973-ban átvette a Yashica, mely 1984-ig gyártotta a Contax fényképezőgépeket Carl Zeiss objektívekkel (melyeknek egy része készült csak Németországban, egy másik részük pedig Japánban). Ezek a kamerák már igen fejlett elektronikával és a méltán világhíres Zeiss T* optikákkal kerültek piacra.
A Yashica-t 1983-ban megvásárolta a Kyocera (Kyoto Ceramics) mely tovább fejlesztette a Contax gépcsaládot a G1 majd később a G2 változattal, de 2005-ben bejelentették a teljes fotóágazat megszüntetését. A CONTAX trade mark licencet a mai napig a Kyocera birtokolja (talán még van remény egy Contax G3-ra).
A CONTAX G2 (1996-2003)
A Contax G2 a világ legfejlettebb távmérős, cserélhető objektíves kamerája. Kifinomult elektronikával rendelkező 35 mm-es fényképezőgép, amely a világ valószínűleg legjobb optikáival dicsekedhet.
Automatikus expozícióval, automatikus fim befűzéssel és visszatekeréssel, TTL fényméréssel (mind környezeti mind vaku fény estén) kényezteti használóját.
Megjelenésekor a Contax G2 státusz szimbólum (a gazdag emberek utazó és szabadidő fényképezőgépe) volt. Bevezető ára (a 45mm-es f/2 objektívvel) 1800 USD körül volt, többe került, mint egy felső kategóriás Nikon F5.
Nos, nézzük, mit is tud ez a gyöngyszem:
Gépváz
A gépváz alumínium ötvözetből készült, külsejét titán lemezekkel borították, míg az objektívrögzítő bajonett gyűrű rozsdamentes acél.
A gép 35mm-es, autofokuszos, a fókusz síkjában elhelyezett függőleges mozgású, szegmentált fém redőnyzárral rendelkező kamera. A redőnyzár automatikus üzemmódban 16-1/6000 mp míg manuális módban 4-1/4000 mp záridő tartományban működik, valamint rendelkezik B (Bulb) és X pozícióval is. Ez utóbbi 1/200 mp-re szinkronizált, és a nem Contax vakuk használatára tervezték, ezért a gép fel van szerelve külső vakuzsinór csatlakozóval is. A Contax rendszervakuk természetesen TTL üzemmódban dolgoznak. A zár elektromágneses működtetésű, és a gép rendelkezik egy saját szabványú külső kioldózsinórral is.

Az automatikus középre súlyozott fénymérés SPD (Silicon Photodiode) cellával történik, amely az objektíven beáramló fénynek (TTL) a redőnyzár szürkére festett felületéről visszaverődő részét méri. Ez azonban a 16mm-es nagylátószögű objektív esetében nem működik, mert az objektív nagyon mélyen benyúlik a gépvázba (gyakorlatilag szinte hozzáér a redőnyzárhoz), ezért a Contax G2-ben van egy külső fénymérő is, amely csak a 16mm-es objektív esetén működik, viszont a gép ez esetben automatikusan átvált a külső fénymérésre. Ekkor természetesen ügyelnünk kell rá, hogy a fénymérő ablakát ne takarjuk el az ujjunkkal. A gép rendelkezik az un. auto-bracketing funkcióval is, azaz egymás után három felvételt tud készíteni alulexponált, nominális, és túlexponált módban. Mindezt tudja 0,5 és 1,0 EV lépésekben.
A kereső – mint általában a távmérős kameráknál – minden tartományban éles képet ad, de különlegessége az, hogy a 28-90 mm objektívekhez illeszkedően zoom rendszerű, így biztosítva az objektív látószögének megfelelő, a teljes keresőt kitöltő kép méretet. Ez azért különleges, mert más cserélhető objektíves távmérős gépeken (pl. Mamiya 7, Leica, stb) a keresőben az objektívnek megfelelő fehér vagy sárga keret jelenik meg, ami a fókusztávolság növekedésével egyre kisebb méretű képet ad, megnehezítve ezzel a kép komponálását. Mivel a zoomolásnak határa van, ezért a 16 és 21 mm-es fókusztávolságú objektívek esetében a Contax is külső (a vakupapucsba illeszthető) keresőt mellékel ezekhez a nagylátószögű objektívjeihez. Talán mondanom sem kell, hogy a G2 a használt objektívnek megfelelő parallaxis korrekcióval rendelkezik (ez különösen az egyetlen zoom objektív esetében érdekes tulajdonság!).
A film befűzése, továbbítása és visszatekerése automatikus, és a kamera természetesen rendelkezik automatikus film érzékenység beállító funkcióval (DX) is. Automatikusan felismeri az ISO 25-5000 érzékenységű filmeket, de manuálisan ISO 6-6400 közötti értékek is beállíthatók. Az exponálás történhet egyesével és folyamatosan (CL módban 2 kép/mp, CH módban 4 kép/mp).
A fókuszálás történhet automatikusan és manuálisan (ez utóbbi esetben a távolság beállítás elektromosan történik, a gép váz elején található tárcsa forgatásának hatására, tehát ezen a gépen elmaradt a hagyományos, objektíven elhelyezkedő távolság beállító gyűrű). Az autofókusz vezérlése kettős: aktív és passzív rendszerrel rendelkezik a G2. Az aktív rendszer korlátozott távolságon működik, amit a Contax infrafény kibocsátásával és a visszavert infrafény érzékelésével old meg, míg a passzív rendszer a nagy távolságban elhelyezkedő témák fényképezésében nyújt segítséget. Saját tapasztalatból állítom, hogy a G2 automatikus fókuszálása rendkívül pontos. Egyetlen „kakukktojás” van, a 16mm-es objektív. Ezen a fókuszálás klasszikus módon, az objektíven található gyűrűvel történik. Ez azonban nem hátrány az objektív rendkívül nagy mélységélessége miatt (60cm - ∞). A G2 folyamatos és szakaszos (vagy egyes) fókuszálási üzemmódokban dolgozhat. Az utóbbi esetben az exponálást az automatika megakadályozza, ha a tárgy nincs a fókuszban (nem „éles”). A folyamatos mód (mely folyamatosan állítja a fókuszt) lehetővé teszi gyorsan mozgó témák fényképezését, és az exponálás akkor is lehetséges, ha a téma nincs tökéletesen a fókuszban.








puszika2012. Március 30. @ 13:29:08
Tisztelt Szabó István!
Nagy örömmel olvasom analóg gépek tesztjeit, pláne egy G2-ét.Számomra álom egy ilyen gép birtoklása.Van NikonF80,SigmaSA 05,Werra Mat,
Pentacon Six, ezeket mind még mindig használom is.Tesztjeiből azt érzem, elkötelezettje a filmes technológiának.Magam is igy vagyok.Azt látom hogy csodabogárnak néznek bennünket. De ez nem baj.Csak ismételni tudom "Sokáig éljen a film"!!!!
1 / 1