Fotó MagazinSzegedi Műhely 2015.

Fotó Magazin | 2016. Január 04., Hétfő 10:00

Kevés hivatásos fotográfus engedheti meg magának manapság azt a luxust, hogy a maga kedvére fényképezzen.

hirdetés

Már az is ritka öröm, ha legalább két hétre kiszabadulhat a mindennapok szorításából, egy maga által kitalált tematika és időbeosztás szerint készíthet képeket. Erre kínálnak alkalmat általában a fotóstáborok, amelyekből évente rendszerint több is akad, s többnyire sajátjuk, hogy vagy fizetni kell a részvételért, vagy, a „tábort” csaknem szó szerint értve, igen szerény körülmények közt rendezik meg őket.

 

A Szegeden, nyár végén megtartott fotóművészeti alkotótelep eltért ezektől. Először is, a Szegedi Műhely 2015 elnevezésű esemény művészeti vezetője, Szebeni András igen magasra tette a mércét, s a kortárs magyar fotográfia legjobbjai közt válogatva küldte el meghívóját a kiszemelt művészeknek.

 

 

Bacsi Robert_012_A4.jpgBacsi Róbert

 

A művészeti vezető olyan alkotóknak kínálta fel a részvétel lehetőségét, akiket alapvetően fotóriporterekként ismerünk, de akiknek mesterségbeli tudása és látásmódja messze túlmutat a napi tudósításokon. Másodszor, a fotósok számára az egyetlen kötelező elemet a földrajzi környezet adta, azaz felismerhetően Szegeden és környékén kellett fotografálniuk. Harmadszor pedig, a technika is tetszés szerint választható volt, akadt is résztvevő, aki negatívra dolgozott, míg volt, aki panoráma géppel készítette képeit. Mindezt Szeged városa és az alkotótelepnek helyet adó Hunguest Hotels Zrt. tette lehetővé, ahol a vezetők elhitték Szebeninek „hozomra”, hogy művészi minőségű, kiállítási színvonalú alkotások születnek az alkotótelep tizenkét napja alatt. Hogy ennek a feltételeit megteremtsék, a Hotel Forrás fejedelmi ellátást és körülményeket kínált a résztvevőknek.

 

Bankuti_Andras.jpgBánkúti András

 

A Szegedi Műhely 2015 keretében, nyár végén, tizenkét fotós dolgozott a városban. Az egyetemi félév megkezdésére benépesülő kari épületek és a hallgatókat köszöntő Tisza parti bulihely Fejér Gábornak adott témát, akinek a fotóin a riportosabb életkép és a struktúrákat megjelenítő építészeti formák is megjelentek. Ez utóbbiak markáns elemei Benkő Sándor képeinek. Ő Szeged épületeinek homlokzatán kereste azokat az ismétlődő alakzatokat, amelyek ritmust vagy éppen disszonanciát visznek a házak révén az utcaképbe. Móricz Sabján Simon szokatlan, leginkább nagy versenyek tornacsarnokaiban látható testhelyzetbe merevedett, szépen kidolgozott férfialakokat fotózott Szeged emblematikus épületein. Szereplői az egyik legújabb szabadtéri sportágnak a művelői. A street workout – még magyar elnevezése sincsen, hacsak nem vesszük annak a „gettógyúrás, fegyencedzés kifejezéseket – lényege, hogy a sportolók a saját testsúlyukkal végzik a különböző gyakorlatokat az erre a célra megépített szabadtéri pályákon.

 

Benko_Sandor_1519.jpgBenkő Sándor

 

Ahol azonban nincsen pálya, ott sporteszköznek tekintenek minden kapaszkodásra, függeszkedésre alkalmas rudat, korlátot – ilyen gyakorlatokat örökített meg Móricz is. Kiss Kuntler Árpád belépett az épületekbe és a város leghíresebb épületeinek nagy belső tereiről két dimenzióba kiterített gömbpanoráma felvételeket készítetett. Bácsi Róbert, az egyetlen, aki különleges technikával, filmre dolgozott, Szeged különlegesen szép, szecessziós fürdőjét, az Anna Fürdőt, s néhány vendégét örökítette meg. Mandur László graffitikat fényképezett, s volt, ki a kint és a bent között ingadozva, előre kiválasztott témája mellett nem tudván a város hangulatának ellenállni, belső felvételek mellett utcaképeket is készített.

 

AQY4SQ~X.jpg

 

Bánkuti András nappal a Szegedi Kortárs Balett első próbáin járt, majd éjszaka az utcákat rótta egy-egy hangulatképért, míg Reviczky Zsolt nappal figyelte objektívjén keresztül a városi életet, s este ment a színházba dolgozni. Az utóbbi képeivel térünk vissza mi is a Tiszához, amelynek szépségét Gaál Zoltán kísérelte meg feldolgozni. Egyéni stílusát, bárhol felismerhető kézjegyét talán Fazekas István őrizte meg leginkább, akiről szarkasztikusabb barátai folyton „elárulják”, hogy egy-egy galambot mindig rejteget a kabátujjában, hogy a megfelelő pillanatban legyen madár csodálatosan fotografált homlokzatai és felhői között.

 

Fazekas_Istvan_1521.jpgFazekas István

 

Szeged határait Németh György hagyta el képein, ő, aki az egyetlen Szegeden élő a társaságban. A tanyavilágból hozott felvételei különös ízt hoznak a paraszti munka világából ebbe a fotókollekcióba. Hajdú D. András meg Szegedi rengeteg összefoglaló címmel az állatkertet és a várost díszítő zöldterületeket fedezte fel.

 

Gaal_Zoltan_8469.jpgGaál Zoltán

 

Az alkotótelep természetesen nemcsak a fotózásról, hanem általában a fotográfiáról szólt. S nemcsak akkor, amikor Szebeni András vetített képes bemutatóját tartotta folyamatban lévő munkáiról, vagy amikor meghívott vendégként Kincses Károly fotómuzeológus a kurátor szerepéről beszélt, hanem akkor is, amikor az Öreg Kőrössy Halászcsárda vendégszeretetét élvezték, vagy amikor a Fujifilm Magyarország legújabb fényképezőgép bemutatóján vettek részt a fotográfusok.

 

Kiss_Kuntler_aba_novak_ DUPLA OLDAL.jpg

Kiss Kuntler Aba Novák

 

 

Mandur_Laszlo CÍMLAP.jpgMandur László

 

Ha van „örömzenélés" egy koncerten, amit ha képzett zenészek csinálnak, akkor nem csak ők, hanem még a közönség is élvez, ha van „jutalomjáték” a színpadon, ami egy színház kiemelt eseménye, akkor kell, legyen „örömfényképezés” is.

 

Moricz-Sabjan Simon.jpgMóricz-Sabján Simon

 

Hiszen mi másnak is lehetne nevezni egy ilyen alkotóműhelyt, ahol a résztvevőkről valósággal sugárzik, hogy milyen örömmel mennek fotózni, mennyire szeretik a hivatásukat, s mennyire élvezik, hogy végre a napi munkát kissé háttérbe tolva „csak” azzal foglalkozhatnak, amihez a legjobban értenek. A végeredmény, a közönségre gyakorolt hatás, a műfaj természetének megfelelően, a fotó esetében, késleltetett.

 

Reciczky_Zsolt_6865sh.jpgReciczky Zsolt

 

A képekből MÚOSZ adminisztrációs és a lab4art labor technikai segítségével készülő kiállítás novemberben nyílik meg, és erre is a legnagyobb gonddal készülnek az alkotók. A Digigraphie regisztrációhoz kötött, művészi színvonalú fotónyomtatás eredményeként falra kerülő fotóműtárgyak remélhetően nemcsak megteremthetik a Hunguest Hotels fotóművészeti gyűjteményének alapjait, hanem a nézők tetszését is elnyerik. 

 

(Hajdú Éva)

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom




Fontosnak tartod-e az épületről készített fotókat?

Impresszum
Betöltés: 0.136510 másodperc.