Bő három évvel az A7R IV megjelenése után érkezett a frissítés, mely, ha pusztán a szenzor felbontását nézzük, ami az A7R sorozat úgymond legfontosabb jellemzője, hát semmi újat nem mutat. 61 megapixel maradt a full frame lapkára préselt pixelek száma. Az időközben megjelent „mezei” felbontású gépeknél is emelkedett közben a pixelszám, még ha ezt nem is közelíti meg a legtöbb (pl. az A7 IV-be 33 megapixel került), továbbá számos masinába került nagyfelbontású mód, mely ugyan főleg statikus, mozdulatlan témáknál működik jól, de akkor is ad hasonló vagy akár nagyobb felbontású képet.
Csakhogy időközben a Sony gépekbe épített processzor is változott, és az A7R V is megkapta azt. A BIONZ XR névre hallgató rendszernek pedig két nagy előnye van a IV-esben lévő procihoz képest. Az egyik, hogy sokkal gyorsabb (állítólag nyolcszoros sebességgel dolgozik), a másik pedig az új mesterséges intelligencia feldolgozó egység, mely számos területen erősíti a gép működését, de leglátványosabban az autófókusz terén. Melyben a Sony eddig is a legjobbak között volt, szóval okkal merül fel a kérdés, hogy azt mégis hogy?! Szó lesz erről is lentebb…
Kézbe véve
A régi és az új modell között minimális a méretbeli eltérés, ám súlyban, ha nem is észrevehető, de semmiképp nem elenyésző a különbség:
A7R IV: 128,9 x 96,4 x 77,5 mm, 665 gramm
A7R V: 131,3 x 96,9 x 82,4 mm, 723 gramm
Az A7R V tehát némileg testesebb lett, s általában véve is a méretesebb tükörnélküli full frame-es gépek felé tendál, bár bőven találni ennél súlyzónak-valóbb darabot.
A külső kezelőszervek, gombok, tárcsák, miegyebek elhelyezése javarészt ugyanaz maradt, de örömteli, hogy a videófelvételt indító, piros karikás gombocska az elektronikus kereső mellől a gép tetejére került. Itt is megeshet, hogy véletlenül megnyomjuk, de legalább elérhető helyen van, nem kell folyton ránézni a gépre, hogy hova is tűnt…
Újdonság a módválasztó tárcsa alá került kis gyűrű is, amivel a fotózás, speciális módok (S&Q) ill. filmezés között lehet választani.
Az elsőre kevésbé nyilvánvaló, hogy a monitor az V-ösön tud olyat, amit elődje nem: nem csupán 180 fokban előre hajtható, de ha a gép hátulján van, egyúttal felfelé ill. valamennyit lefelé is fordítható (ahogy pl. az előd monitora is). Ez a megoldás számos alkalommal nagyon hasznosnak bizonyulhat. Azt mondjuk nem tudom, mennyire strapabíróak így a monitor felfüggesztései, avagy így még több módon törhetjük le, ha nem figyelünk… de hát egy ilyen drága gépre már csak odafigyel az ember!
Továbbá a monitor mérete 3-ról 3,2”-esre nőtt, s a felbontása is emelkedett, 1,44Mpx-ről 2,36-ra.
Duna Karnevál
Objektív: Sony FE 70-200mm f/2.8 GM OSS II. Záridő: 1/4000 mp, rekesz: f/2,8, ISO: 320, gyújtótávolság: 191 mm
Újdonságok
Pusztán a frissítések listája is hosszas olvasmány, így a teljesség igénye nélkül:
- Szintén a monitorhoz kapcsolódik, hogy érintéssel sokkal több mindenre használható, mint az elődmodellé, köszönhetően a Sony A1-ből, A7S III-ból ill. A7 IV-ből átvett, megújult menürendszernek. Ez messze könnyebben használható és logikusabb, mint a korábbi, agyzsibbasztó Sony menük, de persze amennyi tudás, funkció ebben a gépben rejlik, nyilván van, amit nehéz előásni. Érdemes használni a külön funkciógombot kapott saját menüt.
- Az elektronikus kereső felbontása is megugrott, 5,76 millió pontról 9,44-re, ráadásul az új mini-monitor QXGA OLED képernyő, ami brutálisan jó képet ad, akár 240Hz-en is. Ilyet találni a csúcsmodell Sony A1-ben is (de nem sok más gépben).
- Kikapcsolt állapotban a gép lezárja a rekeszt, így még inkább védve az érzékelőt a portól, koszolódástól.
- Stabilizálás
Ha hihetünk a hivatalos adatoknak, míg az elődmodell stabilizázora 5,5 fényértéket fogott meg, az V-ösé 8-at, azaz nyolcat. Ez az új giroszkóp szenzornak is köszönhető, és bár nem végeztem precíz méréseket, annyi szent, hogy döbbenetes eredményekre képes.
Mindez persze nem csak fotózáskor, de filmezéskor is működik, bár a legerősebb stabilizálás esetén némileg vág a képből a gép, ill. 8K videónál ez nem használható.
- Bár az érzékenység maradt ISO 100-32.000, ami 50-re ill. 102.800-ra kiterjeszthető, de az új processzornak köszönhetően jobb a zajtűrés (vagy inkább zajszűrés) a nagyon magas ISO-kon.
- Memóriakártya tekintetében az elődbe UHS-II kompatibilis SDXC kártyát tehettünk, és az újba is, csak az V-ösbe két CF Express Type A kártyát is helyezhetünk. Ez ugye veszett gyors, ám egyúttal veszett drága is, és az a rossz hír, hogy a kamera bizonyos extra funkcióihoz (ld. főleg az S&Q részben) szupergyors kártya szükségeltetik (bár SDXC is megfelel).
Ezzel együtt a buffer teljesítménye is emelkedett, így pl. 10fps sorozatlövés mellett úgy 1000 képet lőhetünk JPG-ben anélkül, hogy belassulna a masina, míg tömörített RAW-ból gyári adatok szerint 583 a korlát. Nyilván ezekhez a csoda eredményekhez a leggyorsabb káryák szükségeltetnek.
Záridő: 1/320 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 400, gyújtótávolság: 123 mm
JPG, RAW, file-méret
- Az új processzorral bekerült a gépbe több különféle RAW opció – a tömörítetlentől a különféle mértékben tömörítettekig. Sőt, van lehetőség kisebb méretű képeket is készíteni, melyek nem vágottak, hanem egyszerűen a gép leméretezi őket az elkészültük után:
Nagy: 61MP (9504×6336 pixels)
Közepes: 26M (6240×4160 pixels)
Kicsi: 15M (4752×3168 pixels)
Adja magát a kérdés, hogy mi értelme kisebb felbontású képeket fotózni egy olyan géppel, aminek a lényege a nagy felbontás. Ám van az a téma, munka, alkalom, amikor biztosan tudjuk, hogy nincs szükség nagy képekre, mert az adott képek neten lesznek használva, ill. fontos, hogy villámgyorsan tudjuk őket továbbítani.
Érdemes ugyanis észben tartani, hogy a legjobb minőségű jpg file-ok úgy 29-42 megabyte-osak lesznek (a tömörítetlen, veszteségmentes RAW meg ennek több, mint duplája…). Ez több mindennel jár. Az egyik, hogy irdatlanul zabálja a tárhelyet, úgy a kártyán, mint a számítógépen, vagy bárhol tároljuk is a fotóinkat. Ha rengeteget lődözünk, és muszáj is mindent megtartani, akkor Dáriusz király összes vincsesztere sem lesz elég hosszú távon…
Aztán az sem mindegy, hogy pl. ha Facebookon átdobnánk a megrendelőnek vagy a barátainknak a képeket gyors megtekintésre, akkor könnyen belefuthatunk abba, hogy csak 25 megabyte-os képet lehet Messengeren küldeni. És nyilván a többi szociális médián és chat applikációban vannak ilyen limitek, ahogy a gmailnek és a Google Drive-nak is megvannak a maga határai. Tehát ha olyasmit fotózunk, aminél fontos a gyors megosztás, akkor vagy ki kell találni valami villámgyors megfejtést a képek kicsinyítésére, vagy érdemes inkább kisebbre méretezett képeket lőni.
Viszont az egyfajta pozitívuma a nagy file-oknak, hogy az ember rákényszerül, hogy jobban fotózzon, és adott témára ne pazarolja képek tucatjait, hanem megoldja egy-két fotóval.
Van egyébként HEIF támogatás is, a JPG alternatívájaként.
Itt jegyezném meg, hogy mivel a teszt idején sajnos nem volt nálam a fent említett szupergyors memóriakártyákból, így nem tudtam kipróbálni pl. a különféle videós lassítási módokat, netán a pixeleltolásos, őrült nagy felbontású képet adó funkciót (Pixel Shift Multi Shooting), így ezekről gyakorlati tapasztalataim nincsenek. Mindezekhez nagyon erős számítógép is kell, ill. a szuper nagy felbontású kép összeállításához a Sony saját, ingyenes Image Edge nevű szoftverét kell használni, azt nem állítja össze gépen belül az A7R V. Méghozzá 16 képből lesz így 19,008 x 12,672 pixeles kép, ami úgy 240,8 megapixeles képet jelent…
De azt se feledjük el, hogy azért 61 megapixelből szépen lehet vágni:
Záridő: 1/400 mp, rekesz: f/5, ISO: 200, gyújtótávolság: 124 mm
100%-os kivágás
Autófókusz és MI
Két területen lépett nagyot előre az V-ös: témafelismerés és gyors hibrid AF.
Ennek érdekében a fázisérzékelő AF pontok száma 567-ről 693-ra nőtt, s míg a korábbi modell témafelismerője különbséget tudott tenni ember és állat között, most van külön madár, rovar/ízeltlábú, autó, vonat és repülő mód is. Ilyeneket talán csak az Olympus/OM Digital csúcsgépeiben láttam.
Ezzel kapcsolatban két érdekes tapasztalatom volt.
- Bár a Sony gépek korábban is kimagaslóak voltak az arc- ill. szemkövetés terén, az V-ös simán követte az alanyt akkor is, ha még profiltól is jobban elfordult a kamerától, tehát effektíve max. a szeme fehérjének a csücske látszott. Sőt, sokkal hajlamosabb megtartani a fókuszt akkor is, ha az alany rövid időre elfordul, vagy valami egyéb tárgy kerül az arc/szem elé.
- A különféle „egzotikus” témáknál konkrétan láttam, ahogy a mesterséges intelligencia „megtanulja” őket. Madárnál, rovarnál, de repülőnél is megtapasztaltam, hogy míg elsőre az általános autófókusz mérte be ezeket (pl. követő AF-nél azok az apró kis négyzetek), dacára, hogy adott témafelismerésre volt állítva az AF, de második-harmadik fókuszálásnál már megjelent a zöld téglalap, ami jelzi, hogy a gép felismerte, hogy az ott most galamb, bodobács vagy épp egy Li-2-es repülőgép.
Ráadásul mindezeket finomhangolhatjuk is a menüben az igényeink (s még inkább a tapasztalataink) alapján, s nem mellékesen állíthatunk olyat is, hogy állatokat és madarakat is keressen egyszerre a gép, ami pl. egy szafarin vagy állatkerti sétán kimondottan hasznos.
Ja, és mindezek persze videózás közben is működnek!
Nem mondom, hogy nem lehet enélkül élni, a témafelismerő, uram bocsá’ az arckövető AF előtt is egész sokan meg tudták/tudtuk oldani, hogy éles legyen a képen, aminek annak kell lennie, de amilyen remekül működnek ezek a funkciók az újabb gépekben, hát az tényleg nagy segítség.
És megérkezett (beépítve, nem utólagos firmware frissítéssel) a fókuszhalmozás is, mellyel akár 299 képet lehet lőni adott témáról, ám ezeket szintén csak utólag, számítógépen, az Imaging Edge programmal lehet összerakni.
Könyvheti részlet
Záridő: 1/160 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 200, gyújtótávolság: 175 mm
Videó
Itt is brutális előrelépések történtek.
- 8K 24/25p-ben.
Jó, van némi vágás (1,24x-es), és 30 perces limit, de akkor is, hány gép tudja ezt ma?! Ráadásul bekerült az A7R V-be az a hőlevezető megoldás, ami a kimondottan filmezésre fejlesztett A7S III-ban is van.
- 4K-ból 60p a maximum (bár ott is megvan a fenti vágás)
- Van rendes HDMI Type-A kimenet, míg az elődön csak a kisebb Type-D volt.
- Live Stream lehetőség USB-n keresztül, aminek a vloggerek fognak nagyon örülni
És még sorolhatnám hosszasan…
Ár
Jelenleg az A7R V váz 1 millió 690 ezer forintért érhető el. Ha elsősorban fotóznánk a géppel, és a profikra szabott videós készségek mellékesek, akkor az A7R IV is bőven megüti még a 2023-ban elvárt szintet, és 1,29 millióért vihető.
Ugye a Sony full frame-es gépeire számtalan objektív érhető el, Sony gyártmány és más gyártók terméke is.
Kinek való?
Ugye a Sony-nak van olyan csúcsgépe, ami fotózás terén még többet nyújt – a profiknak szánt A1 il. A9 gépek főleg sorozatsebesség terén jobbak. De világos, hogy az A7R V tudását is jellemzően profik tudják kihasználni. A „mezei” A7 gépekkel készült fotókból is lehet jókora nyomatot készíteni, az R felbontása már tényleg az óriásplakátok felé tendál, azt meg viszonylag kevesen fotózunk.
Ez a nagy felbontás ill. az ennek köszönhetően elérhető 8K videó is elsősorban profi filmeseknek számít, az olcsóbb Sony A7 gépek videós tudása is messze meghaladja az átlagos felhasználó igényeit.
Ugyanakkor elvitathatatlan, hogy nem hétköznapi élmény, amikor az ember belenagyít egy-egy jól sikerült fotóba, és egész sokáig nagyítgathat, mielőtt pixelessé válna a szeme előtt a látvány. Aki szeret mozgalmas látképeket, eseményeket fotózni, és értékeli, hogy egyetlen képből akár tucatnyit is kivághat, az imádni fogja az A7R V-t.
Van azonban a nagy felbontásnak egy hátulütője is: jobban kihozza a fókuszálás esetleges hibáit, ahogy a gyengébb, olcsóbb objektívek képe is gyengébb lehet ennyi pixelen, mint a normál felbontású full frame gépek esetében. Ez tehát fokozott figyelmet igényel a fotós részéről.
Összegzés
A Sony A7R sorozat specialitása a nagy felbontás, melyhez mára teljes mértékben felnőtt a technológiai háttér, így sem a magas ISO-n jelentkező zajosodás, sem a nagy file-ok okozta belassulás nem okoz már számottevő problémát. Az A7R V számos olyan funkciót megkapott, amely a Sony csúcsgépeiből származik, és 61 megapixeles képei rengeteg extra részletet tartalmaznak a normál felbontású full frame gépekhez mérten. A különböző témakövető autófókuszmódok lenyűgözően jól működnek, és mind fotós, mind videós téren elképesztően sokat tud a gép. Érdemes persze számolni a nagy felbontásból fakadó nagy file-mérettel és a drága memóriakártya-igénnyel, de aki 8K-ban filmezne, vagy nagyon nagyban nyomtatná ki a képeit, az nem sok versenytársat talál majd az A7R V mellé.
Értékelés: 4,9 pont
Pro:
- nagy felbontás, szupergyors processzorral és autófókusszal
Kontra:
- magas háttértárigény és ár
Technikai adatok
Sony Alpha 7R V
Objektív foglalat: Sony E bajonett
Szenzor: Exmor R CMOS szenzor
Tényleges felbontás: 61 megapixel
Képméret-arány és képterület: 3:2 / 35,7 x 23,8 mm
Képstabilizátor: Képérzékelő eltolástípus (5 tengelyes és giroszkópos / max. 8fokozatnyi)
Fényérzékenység: ISO 100 – 32.000 (kiterjeszthető 50-ig ill. 102.400-ig)
Élességállító rendszer: 693 pontos, hibrid fáziskülönbség-érzékelős autofókusz-rendszer
Manuális élességállítás: Igen
Beépített vaku: nincs (vakupapucs van)
Elektronikus kereső felbontása: 9,44 millió képpont
Hátsó kijelző: Teljesen előre fordítható 4 tengelyes TFT LCD – Érintőpanel; mérete: 32”; felbontás: 2,095M képpont
Időjárásálló: igen
Méret: 131,3 x 96,9 x 82,4 mm
Súly: 723 g (váz, akkumulátorral és egy memóriakártyával)
Záridő: 1/2000 mp, rekesz: f/5,6, ISO: 250, gyújtótávolság: 191 mm
Paddy
Objektív: Sony 20-70mm f/4 FE G. Záridő: 1/160 mp, rekesz: f/4, ISO: 640, gyújtótávolság: 70 mm
Záridő: 1/30 mp, rekesz: f/4,5, ISO: 1600, gyújtótávolság: 79 mm
Záridő: 1/320 mp, rekesz: f/4, ISO: 320, gyújtótávolság: 54 mm
Budapesti kapu részlete
Objektív: Sony 20-70mm f/4 FE G. Záridő: 1/125 mp, rekesz: f/4, ISO: 400, gyújtótávolság: 70 mm
Macsekok a Ráday utcában
Objektív: Sony 20-70mm f/4 FE G. Záridő: 1/400 mp, rekesz: f/4, ISO: 400, gyújtótávolság: 70 mm
Kockás fülű nyulak a Könyvhéten
Záridő: 1/640 mp, rekesz: f/5, ISO: 200, gyújtótávolság: 140 mm
(-)