Sony Alpha 7 IV teszt

Uzseka Norbert | 2022. Június 21., Kedd 09:00

Sony Alpha 7 IV teszt
Minden idők egyik legsikeresebb tükörnélküli fényképezőgépe a Sony A7 III, így utódját nagyon vártuk – s nagy elvárásokkal. Lássuk, szintlépést hozott-e a IV?

A digitális kamerák történelmének fordulópontja volt, mikor a Sony piacra dobta az első cserélhető objektíves, tükör nélküli, full frame érzékelős fényképezőgépet. A Sony A7-et 2013 végén jelentették be, s hamarosan követte a nagyobb felbontású A7R, valamint még ’14 végén az A7 II. Forradalmi lépés volt ez, hiszen addig csak DSLR kamerákban volt full frame szenzor, vagyis a tükörnélkülieknél kompomisszumos volt az érzékelő. Ugyanakkor az A7 még relatíve kezdetleges volt, sőt az A7 II sem feltétlenül tudott mindent, amit abban az időszakban akár a full frame DSLR-ek, akár a kisebb szenzoros tükörnélküliek. A 2018 elején bejelentett A7 III azért jelentett újabb áttörést, mert az mind a full frame, mind a tükörnélküli megoldás tekintetében hozta azt, amit a korszak technológiája megengedett, ill. amit a fotósok elvártak. Lehet, hogy ez sem volt tökéletes (létezik egyáltalán olyan?!), de olyan kamera, amely profik és amatőrök tömegeinek adja meg a mai napig, amire csak szükségük van. Okkal lett a digitális tükörnélküli vonal egyik legnagyobb számban eladott fényképezőgépe. De eltelt azóta négy év, a Sonynak ismét lépnie kellett.

 

Még hozzátenném, hogy míg az A7 számít a „belépő szintnek”, egy olyan hibridnek, ami fotózásra és videózásra is remek, az E-bajonettes Sony Alpha masinák köre idővel újabbakkal gazdagodott. Az A7R gépekbe magasabb felbontású (több megapixeles) szenzort szerelnek, az A7S videózásra van kihegyezve, az A9 ill. A1 gépek pedig a profi fotósok speciális igényeit elégítik ki, így pl. a másodpercenként lőhető fotók száma nagyobb bennük, stb. S ha kissé botladozósan-nehézkesen indult is a Sony full frame-es mirrorless vonala, idővel piacvezetőkké váltak, főleg mivel a Canon/Nikon páros nagyon lassan reagált tükörnélküli vonalon (bár mostanra ők is olyan kamerákat tettek le az asztalra, amik méltó kihívói a Sony csúcsgépeinek!).

 

sonya7IVflip.jpg

 

Újdonságok, különbségek az A7 III-hoz képest

Csak a legfontosabb különbségeket emelném ki:

- nagyobb felbontás (33 megapixel vs. 24)

- valósidejű szemfelismerő autofókusz (külön emberre, állatokra ill. madakra), mely videózás közben is működik

- nincs többé időlimit a videón, van 4K 60p (bár APS-C-re vágva) és 10-bites 4:2:2-es felvétel

- Az A7 IV fázisérzékelő fókuszpontjainak száma 759, míg az A7 III-é 694 (kontrasztérzékelő fókuszpontból maradt a 425)

- 5,5FÉ-s stabilizátor (5FÉ volt az elődben)

- Az elektromos kereső és az LCD monitor felbontása is nagyobb lett (3,69 millió ill. 1,036 millió pixel), a hátsó monitor nem csak billenthető, de 180 fokban előre is fordítható

- Az LCD monitor eddig is érintésérzékeny volt, ám most sokkal több mindenre lehet használni (ideértve a menüben való navigációt)

- Megújult menürendszer

- Itt is két SD kártya foglalat van, ám az egyikbe CFexpress kártyát is tehetünk

- Webkameraként is használható az A7 IV, külön plug-in nélkül, USB-ről

- A szenzor porvédelme érdekében beállítható, hogy a redőny lezárva maradjon, mikor objektívet cserélünk

- Kicsivel kevesebb, 610 helyett 600 fotó készíthető az NP-FZ100 akkumulátor egy töltésével a hivatalos mérések szerint

- Az A7 IV-ben nincs NFC kapcsolat, viszont tud 5GHz-s wifihez is kapcsolódni

S még számtalan apróság.

Első blikkre ez így nem tűnik épp orbitális újításnak, ugye?

 

720_20220430_DSC01311Aquincum.jpg

Floralia, Aquincum

Objektív: Sony FE 24-70mm f/2.8 GM. Záridő: 1/1000 mp, rekesz: f/2,8, ISO: 250, gyújtótávolság: 70 mm


Kézbevéve / kezelőszervek

Az A7 IV külsejét nem tervezték át teljes mértékben, s miért is tették volna, hiszen a III-as is jó fogású, jobbára jól kezelhető masina. Mindössze 8 grammal nehezebb a IV-es (658 g), 131,3 x 96,4 x 79,8 mm-es méretei sem feltűnően nagyobbak az elődnél, de azért a markolat érezhetően mélyebb lett, még jobb fogást biztosítva.

 

Nem sorolom végig az összes kezelőszervet, de szólnék a változásokról.

A PASM módtárcsa alá került egy további, keskeny kis tárcsa, mellyel a fotózás, videózás ill. lassított/gyorsított videófelvétel között válthatunk (ha benyomjuk a plusz biztonsági gombot). Ügyes kis megoldás, és mindenképp jobban használható, hogy ha pl. videóznánk, akkor a tárcsa felső részén beállíthatjuk a PASM módok közül azt, amit használnánk, nem kell menükben keresgélni.

sonya7IVfelul.jpg

A fölül jobb szélen lévő expo-kompenzációs tárcsa újdonsága, hogy rögzíthető egy nyomógombbal. Bár továbbra is 1/3 fényértékenként állítható vele az expozíció, ám azok már nincsenek felfestve rá. Cserébe +/-5FÉ állítható, és átprogramozhatjuk a tárcsa funkcióját.

A videógomb (fekete, piros karikával) felkerült a gép tetejére, ahol sokkal jobb helye van, mint a III-ason, ahol az elektromos kereső mellett kellett böködni.

 

Hátul, a mindenféle beállításokhoz használt tárcsa fölé ill. a hüvelykujjtámasz mellé helyezett kis joystick másmilyen lett, bemélyedés helyett apró dudorok vannak rajta. De használatban kb. ugyanolyan.

 

sonya7IVback.jpg

Ugye az, hogy a monitor oldalra és elölre is kihajtható, elég jelentős változás – a vloggerek nyilván örülnek neki, a streetfotósok tán nem annyira.

 

A kártyafoglalatok ajtaja maradt a gép (hátulról nézve) jobb oldalán, viszont a nyitógombját nem elég elhúzni, utána az ajtót is lefelé kell mozgatni. Ez biztonságosabb, de meg kell szokni.

 

Bal oldalon találjuk a HDMI, USB, mikrofon ki- és bemeneti portokat, meg még mit nem – ezekkel az lehet problémás, hogy a monitor pont errefelé nyílik, tehát át kell gondolni, ha videózunk, hogy mi hogy legyen, melyik kábel miben akadályoz.

 

sonya7IVbal.jpg

 

A gép tetején továbbra sincs LCD kijelző, az marad a még profibb gépek privilégiuma. Cserébe ez a gép, full frame-es létére, egész kompakt tudott maradni, a fogása pedig még a nagyobb-súlyosabb objektívekkel is remek. Por- és valamelyest vízálló a váz, de ez eddig is így volt.

 

Tudás, használati tapasztalatok

• Mind elektromos, mind mechanikus zárral 1/8000s az elérhető leggyorsabb zársebesség.

 

• 10 kép per másodperc sorozatlövés (hogy meddig bírja, az azon is múlik, hogy jpg-ben, tömörített vagy tömörítetlen RAW-ban fotózunk-e, ill. hogy milyen gyors kártyára)

 

• Az érzékenység alapból 100 és 51.200 között állítható, de kiterjeszthető (némi dinamika-vesztés árán) ISO 50-re ill. 204.800-ra).

Itt érdemes megjegyezni, hogy a Sony A7 III az egyik legjobb választás a kevés fényben fotózáshoz, mivel a szenzor remekül tűri a magas ISO-t, vagyis a zajosodás csak nagyon magas értékeknél számottevő. Ahogy sejthető volt, a magasabb felbontás (33mpx vs 24) itt hozott némi romlást, de szabadszemmel ez alig érzékelhető, ha egyáltalán, igen alapos pixelkukkolás szükséges hozzá – de van az a téma, fotós feladat, ahol számít. Ezzel együtt úgy tapasztaltam, hogy még a 204.800-ra tekerve sem istentelenül használhatatlan a kép, de mondjuk 51.200-ig bátran húzhatjuk az ISO-t. plusz a IV-es dinamikatartománya picit nagyobb.

 

720_20220426_DSC00944szobor.jpg

Részlet a Magyar Nemzeti Galéria Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című kiállításából

Objektív: Sony FE 24mm f/1.4 G. Záridő: 1/5 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 800, gyújtótávolság: 24 mm

 

• Az autófókusz az A7 III-ban is szuper volt (a követő-AF pláne az egyik legjobb a piacon), úgy sebesség, mint megbízhatóság terén. De úgy tapasztaltam, hogy az A7 IV ezen a téren észrevehetően még jobb. Különösen a (megfelelő beállítások mellett alkalmazott) szemfelismerő és –követő fókusz döbbenetes. Mi több, nagyon is volt értelme az ember- ill. állat szem-AF mellé még a madarat is behozni, ugyanis tényleg jobban működik a megfelelő témánál. S nem is csak úgy, hogy mondjuk a kutyám szemére jobban ráfókuszál, ha állatra van kapcsolva a szemkövető, de az is döbbenetes, amilyen jól megtartja az elkapott fókuszpontot. Ezen a téren nagyon érződik a technológiai fejlődés, sokkal ritkábban fordul elő, hogy elveszíti a gép a fókuszt, ha az alany elmozdul, elfordul, vagy valami további elem átsuhan előtte a képmezőben (pl. egy gally vagy oszlop). Mindezt annak köszönhetjük, hogy megkapta a gép az Alpha 1 Bionz XR processzorát.

 

• Fókusztérkép

Avagy Focus Map. Ugye olyat már láttunk sok kamerában, hogy kézi élességállításnál a fókuszban lévő részeket adott színnel emeli ki a kijelző. A Fókusztérkép viszont úgy működik, hogy a mélységélesség mögötti részeket áttetsző kék/hideg színnel jelzi, míg ami az éles rész előtt (tehát a kamerához közelebb) van, azt meleg színekkel (kb. narancssárgával). Ez elsőre nagyon fura, de baromi hasznos, ha már megszoktuk.

További extra a IV-ben az AF assist, ami folyamatos autófókusznál engedélyezi, hogy a kézi fókuszgyűrűvel finomítsunk, úgy, hogy aztán az általunk beállítotton marad a fókusz.

 

720_20220501_DSC02333Paddy.jpg

Paddy

Objektív: Sony FE 24-70mm f/2.8 GM. Záridő: 1/200 mp, rekesz: f/2,8, ISO: 200, gyújtótávolság: 70 mm

 

• Menü

Rossznyelvek szerint az A7 III (meg sok régebbi Sony kamera) menürendszere olyan szinten kiakasztott sok fotóst, hogy külön pszichiátriai osztályt kellett nekik létrehozni. Magam úgy tapasztaltam, hogy mint mindent, azt is meg lehet szokni (hát, ugye, magyarok vagyunk), de tény, hogy néha én is cifrán káromkodtam, amikor nem találtam ezt-azt.

A Sony végül hallgatott a felhasználók égig hallatszó panaszaira, s a 2020 nyarán bejelentett A7s III már megreformált menürendszert kapott, s ez került az A7 IV-be is. Ez nem jelenti azt, hogy most már a gép gondolatolvasó, vagy legalább minden ott van, ahol emberi logika szerint a helye lenne, de a mai, irdatlan tudású, számtalan módon testreszabható fényképezőknél nem is várható el, hogy minden egyes beállítást könnyű legyen megtalálni. Így is óriási előrelépés történt, még ha a színkódos menü ismerős is az Olympustól. Az sem mellékes, hogy van 12 programozható gomb, 3 előre beállítható mód, Fn menü (külön videóra ill. fotóra); a saját menü (MyMenu) oldalszáma pedig hatra gyarapodott. Az meg „a hab a tortán”, hogy végre a menükben bolyongáskor is használhatjuk az érintőképernyőt.

Mindig mondom, hogy addig nem ér szidni egy fényképezőt sem, amíg nem szántad rá rendesen az időt, hogy kitapasztald, és beállítsd a saját elképzeléseid szerint. Az új menürendszerrel ez azért messze könnyebb, mint a régivel.

 

Az viszont szomorú, hogy a gép teljes kézikönyve csak online érhető el. Nem mondom, hogy a sokszáz oldalas nyomtatott útmutatókat olyan jó móka lapozgatni, vagy hogy a PDF annyira kényelmes pl. egy kis mobilteló képernyőjén, de az, hogy csak a neten böngészhető verzióban létezik a kézikönyv, ráadásul meglehetőst ostoba keresővel, hát, az bizony gáz.

 

720_20220426_DSC01021_zenespokol.jpg

Részlet a Magyar Nemzeti Galéria Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című kiállításából

Objektív: Sony FE 24mm f/1.4 G. Záridő: 1/60 mp, rekesz: f/2, ISO: 1250, gyújtótávolság: 24 mm

 

• Memóriakártya

A főleg profik által igényelt két memóriakártya-hely már a III-asban is megvolt, itt mindkettő olvassa a legújabb, UHS-II-es SD kártyákat is, s az egyik foglalatba CFexpress Type A kártyát is tehetünk. Mely persze még a gyors SD-knél is drágább, tehát kérdéses, érdemes-e költeni rá. Ugyanis csak néhány olyan funkció van, amihez kell a szupergyors (és –drága) kártya, így pl. a már említett sorozatlövéshez, amennyiben hosszabb távon szeretnénk 10 fps-sel fényképezni. Egy sport- vagy vadfotósnak ez nem kérdés, hogy kell, talán még egy fotóriporternek is, ha épp történelmi- vagy háborús pillanatokat kell elkapnia, de a többieknek aligha számít.

Szintén a leggyorsabb kártyára van szükség, ha maximum minőségben akarunk videózni 4K 60p-vel, ill az S&Q (lassított és gyorsított) videó kimaxolásához is. Ezek is elég speciális esetek ugye.

 

• Webkamera funkció

USB streaminghez is használhatjuk drága pénzen megvett A7 IV-önket, mindössze az USB C kábel kell hozzá, meg hogy megtaláljuk a megfelelő beállítást a menüben. Nem kell tehát külön plug-in vagy ilyesmi, és 4K-ban 15p-vel ill. full HD-ben max. 60p-vel vetíthetünk a neten – s közben akár fel is vehetjük a memóriakártyára. Ha visszatér a pandémia, és megint jönnek az online meetingek, még jól jöhet…

 

720_20220426_DSC01157_smiley.jpg

Budapesti smiley

Objektív: Sony FE 24-70mm f/2.8 GM. Záridő: 1/2500 mp, rekesz: f/2,8, ISO: 125, gyújtótávolság: 70 mm

 

Videó

Filmes téren is irdatlan sokat ad az A7 IV, de tény, hogy a legtöbbet SDXC V90 (vagy CFexpress VPG200, ill. ezeknél is gyorsabb) memóriakártyával lehet kihozni belőle, így pl. a 4:2:2 10 bit/4K 60p is igényli a drága memóriakártyát (meg a külső felvevőt, de van is hozzá megfelelő HDMI aljzat).

 

A videó és S&Q a módtárcsa alatti plusz tárcsáról érhető el, a felvétel a felül lévő, piros karimás gombbal indítható, és általánosságban elmondható, hogy szuper képélességet kapunk, jószerével bármelyik formátumot ill. beállítást használjuk is.

Van beépített sztereó mikrofon, de két bemenet is van mikinek ill. fejhallgatónak. Továbbá USB Type C, Micro USB és HDMI Type A is csatlakoztatható.

 

4K videónál, max. 30p-ig, nincs lekorlátozva a felvehető idő hossza (amíg az aksi és a memóriakártya bírja, foroghat a felvétel).

4K 50/60p-nél (ami nem is volt az A7 III-on) viszont Super35 módba áll a kamera, másszóval APS-C-re vágja a szenzor képét (1,5x-ös vágással), ami annyit tesz, hogy pl. 24mm-es objektívvel filmezve 36mm-esnek megfelelő látószöget kapunk.

 

FullHD-ban 120fps-ig tekerhető a képsűrűség per másodperc, lehet így hanggal is venni, vagy ebből lehet lassítani (vagy sokkal kisebb fps-ből gyorsítani), nyilván akkor már hang nélkül.

 

Nagy előrelépés, hogy a szemkövető autófókusz működik videózás közben is (A7 III-on „csak” arckövető volt). A legtöbb fényképezőn az AF amolyan van, mert kell, de a fókuszkeresgélés miatt az ember inkább kézzel állítja az élességet. Az A7 IV-en viszont olyan gyors, pontos és megbízható az AF videózás közben is, hogy simán rá lehet bízni a feladatot!

 

720_20220424_DSC00803graffiti.jpg

Pesti graffiti

Objektív: Sony FE 24-70mm f/2.8 GM. Záridő: 1/5000 mp, rekesz: f/2,8, ISO: 400, gyújtótávolság: 24 mm

 

Videózáshoz van SteadyShot, működik a stabilizátor, ami fix helyzetben tartott vagy nagyon lassan mozgatott kameránál remekül működik, ha viszont gyorsabban mozgatjuk, érdemesebb más megoldást nézni a stabilizálásra – ahogy az általában lenni szokott.

 

Vannak persze különféle színprofilok, S-Log2, S-Log3, HLG, de kapunk S-Cinetone módot is, aminek beszédes neve arra utal, hogy mozis színpalettákat lehet vele kikeverni.

 

Amellett, hogy a módtárcsáról választhatók a PASM módok, három programozható gombra (alapból C1, 2 és 4) tehetünk saját beállítást, hogy az expozíciós háromszög melyik része legyen kézi vagy automata beállítású. Aki komolyan foglalkozik filmezéssel, annak ez nagyon jól jön.

 

Ár

Na igen… Ugye papíron az A7 sorozat a belépőszint a Sony full frame-es gépeinél. Nyilván amit már az első A7 gép tudott, az is messze több volt sok belépő full frame DSLR-nél. Ezzel együtt az A7 IV ára mellbevágó: 1 millió 120 ezer a váz, míg a nem épp kimagasló, de korrekt 28-70mm f/3.5-5.6 OSS kitobival együtt 1 millió 200 ezerről indulunk.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy ilyen gépet nem azért vesz az ember, hogy közepes kitobival kattintgasson, viszont a Sony E-bajonettes objektívek jobbjai szintén igen drágák. Más gyártók üvegei olcsóbbak, de megértem, ha valakinek csak a Sony kell.

 

Az A7 III megjelenéskori ára sem volt ennyire magas, de közben jött pandémia, háború, minden-hiány, a magyar ÁFA és vám sem lett barátságosabb, úgyhogy nincs mit csodálkozni a IV-es árán. És ha körülnézünk a hasonló tudású gépek terén, láthatjuk, hogy azokat is aranyárban adják. A tudást, a minőséget meg kell fizetni, és az A7 IV nagyon sokat tud, nagyon magas minőségen.

 

720_20220424_DSC00657_Bp.jpg

Objektív: Sony FE 24-70mm f/2.8 GM. Záridő: 1/160 mp, rekesz: f/6,3, ISO: 250, gyújtótávolság: 25 mm

 

Az A7 III pedig, ha a Sony marad a szimpatikus hagyományainál, még jó ideig elérhető lesz. Jelenleg a váz 740 ezer Ft körüli áron kapható, az említett kitobis verzió (ha épp nincs valami jó akció) 830 ezer körül. A különbség jelentős, a két gép közötti tudásban mutatkozó eltérések pedig nem biztos, hogy mindenkinek a IV-es felé billentik a mérleget. Nyilván ha van rá pénz, ha van olyan, amit az tud, míg a III-as nem, akkor nem kérdéses, hogy azt kell venni.

 

Összegzés

A Sony A7 sorozatában olyan, mindenes vagy hibrid fényképezőket találunk, melyek fotós és videós téren is nagyon sokat tudnak, de egyes profik sajátos igényeit esetleg nem szolgálják ki. Az A7 III nagyon sikeres gép volt, forradalmi szintlépés sok téren. Az A7 IV ehhez képest nem mutat akkora előrelépést, ám a rengeteg apróbb (s néhány látványosabb) újítása hasznos és fontos frissítéseket hoz a négy évvel ezelőtti modellhez mérten. S talán nem is ezek külön-külön teszik annyira kívánatossá, hanem a sok apróbb-nagyobb funkció, a belepakolt sokrétű tudás egysége, valamint az, hogy rendkívül kézreálló, jól kezelhető kamera lett. Melynek autófókusza gyorsaságban, pontosságban és fókusztartásban is a csúcsprofi gépekkel vetekszik (ráadásul videózás közben is elképesztően jól működik), dinamikatartománya kimagasló, de magas ISO-n sem zajosodik egyhamar (bár pont ebben az A7 III egy leheletnyit jobb). Jelen sorok írója úgy gondolja, az általa valaha tesztelt fényképezőgépek közül ez a legjobb. Nyilván vannak olyan profi fotósok ill. filmesek, akiknek ebben-abban ennél jobb kell, de mindenes-hibrid vonalon a Canon és a Nikon sem biztos, hogy tud jobbat mutatni.

 

Értékelés: 5 pont

Pro:

- remek fogású, jól kezelhető, szuperül felszerelt fotós-videós mindenes

Kontra:

- akármennyire is jogos, az ára ijesztő

 

A fényképezőgép honlapja

 

SonyA7IVvaz.jpg

Technikai adatok

Sony Alpha 7 IV

Objektív foglalat: Sony E bajonett

Szenzor: full frame CMOS szenzor

Tényleges felbontás: 33 megapixel

Képméret-arány és képterület: 3:2 / 35,6 x 23,8 mm

Képstabilizátor: Képérzékelő eltolástípus (5 tengelyes / 5,5 fokozatnyi)

Fényérzékenység: ISO 100-51.200 (kiterjeszthető 50-re ill. 204.800-ra)

Élességállító rendszer: Fast Hybrid AF (fázisérzékelős AF/kontrasztérzékelős AF)

Fókuszmezők: 759 pont (fázisérzékeléses AF) / 425 pont (kontrasztérzékeléses AF)

Manuális élességállítás: Igen

Beépített vaku: nincs (vakupapucs van)

Elektronikus kereső felbontása: 2,39M képpont

Hátsó kijelző: Teljesen előre fordítható LCD – Érintőpanel; mérete: 7,5 cm / 3,0” (4:3); felbontás: 1,036M képpont

Méret: 131,3 x 96,4 x 79,8 mm

Súly: 658 g (váz, akkumulátorral és memóriakártyával)

 

 

 

 

720_20220426_DSC00893_fotokiallitas.jpg

Részlet a Magyar Nemzeti Galéria Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című kiállításából

Objektív: Sony FE 24mm f/1.4 G. Záridő: 1/50 mp, rekesz: f/1,4, ISO: 640, gyújtótávolság: 24 mm

 

720_20220429_DSC01232_Paddy.jpg

Paddy

Objektív: Sony FE 24mm f/1.4 G. Záridő: 1/500 mp, rekesz: f/1,4, ISO: 100, gyújtótávolság: 24 mm

 

720_20220501_DSC02293bekesseg.jpg

Objektív: Sony FE 24mm f/1.4 G. Záridő: 1/100 mp, rekesz: f/1,4, ISO: 100, gyújtótávolság: 24 mm

 

720_20220505_DSC02479gyertyatarto.jpg

A Budapesti Belvárosi Szent Mihály-templom részlete

Objektív: Sony FE 24mm f/1.4 G. Záridő: 1/60 mp, rekesz: f/1,4, ISO: 320, gyújtótávolság: 24 mm

 

720_20220505_DSC02484Maria.jpg

A Budapesti Belvárosi Szent Mihály-templom részlete

Objektív: Sony FE 24mm f/1.4 G. Záridő: 1/60 mp, rekesz: f/1,4, ISO: 320, gyújtótávolság: 24 mm

 

 

További, a Sony A7 IV-gyel készült képek az alábbi teszteknél találhatók:

Sony FE 24-70mm f/2.8 GM

Sony FE 24mm f/1.4 G Master

 

 

 

 

 

 

 

(-)

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom




Impresszum
Betöltés: 0.120306 másodperc.