Jakarta, Lagos, Tokió, New York, Amszterdam és São Paulo hulladéklerakóit és hulladékfeldolgozóit végigjárva Kadir kontinenseken átívelő projektje erőteljes és globális képet ad a hulladékkezelés és -félrekezelés módjáról, illetve néhány esetben a nem kezeléséről is.
A D810, a Nikon Df, a D500 és a D5, továbbá számos NIKKOR objektív segítségével Kadir olyan projektet valósított meg, amely nemcsak gondolatébresztő képsorozatokat szült, hanem olyan fotóriporteri teljesítményt is, amely láttán a közönségben felmerül a saját felelősség kérdése a környezetvédelemmel és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban.
Élet a szeméttelepen – Jakarta
Kadir első megállóhelye az indonéziai Jakarta volt, ahol a város hulladékának túlnyomó részét a világ legnagyobb szemétlerakójába viszik, egy 108 hektár nagyságú területre a szomszédos Bekasi településen. A városban jelentős gazdasági fejlődés ment végbe, népessége pedig gyorsan növekedett az elmúlt évtizedben, ami csak még tovább rontotta a szemétproblémát.
Kadir van Lohuizen hozzátette: „Jakartában nincs kiépített újrahasznosítási rendszer, csak egy hatalmas, szabályozatlan piac. Ezrek guberálnak a szeméttelepen műanyagokat és egyéb újrahasznosítható árukat keresve, és az azok eladásából szerzett pénzből élnek. A műanyag annyira keresett árucikk a városban, hogy ha valaki elejt egy műanyag flakont az utcán, azt tíz percen belül jó eséllyel felszedi valaki, hogy aztán továbbadja.”
Ez a „szemétledobó” a szomszédos tartományok polgáraival folytatott parttalan viták kiindulópontja, akik azt szeretnék, ha Jakarta végre elkezdené megfelelően kezelni a hulladékok problémáját.
New York „super city” hulladéka
A következő megálló New York volt, a város, amely tizenötször annyi szemetet termel, mint az indiai Kalkutta. Kadir megtudta: a New York-i hulladéklerakók annyira megteltek, hogy a város elkezdte exportálni a hulladékot a szomszédos államokba, ahol azt gátlástalanul elégetik vagy a szeméttelepekre öntik.
„New Yorkban a műanyag szemét mennyisége az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma, amely mindenki számára nyilvánvaló, aki akárcsak egy kis időt is töltött már a városban. Vannak már tervek az ilyen és ehhez hasonló problémák kezelésére, de egy ekkora városban máról holnapra jelentős változást – különösen viselkedésbeli változást – elérni lehetetlen. Teljesen megdöbbentett, hogy a hulladék valójában mekkora problémát jelent a városban.”
Problémamegoldás Tokióban
Kadir tapasztalatai szerint Japán nyüzsgő fővárosa pozitívabb képet ad a hulladékkezelés módjáról, és jó irányba nyomja a hulladékprobléma globális mérlegét: az újrahasznosítás szempontjából Tokió a világ egyik legsikeresebb települése.
„Teljesen lenyűgözött az, ahogyan Tokió a hulladékát kezeli, különösen a műanyagokat. Ha az ember az ő rendszerüket olyan helyekkel hasonlítja össze, mint Jakarta vagy New York, akkor drámai különbséget fedezhet fel; az egyik helyen jól kezelik, a másik helyen meg egyáltalán nem kezelik a hulladékot.”
Rendezett káosz Lagosban
Bár a túlzott járműforgalom és embertömeg apokaliptikus hangulatot teremt Lagosban, Kadir impozáns képei bemutatják, hogy a szemétlerakók és hulladékudvarok – legnagyobb meglepetésünkre – mennyire jól szervezettek Afrikának ezen a részén.
Kadir így folytatta: „A hektikus újrahasznosítási rendszer szokatlan, de ha nem volna az a több ezer ember, aki a nem hivatalos újrahasznosítási szektorban dolgozik, akkor a város már régen belefulladt volna a saját szemetébe. Nagyon lelkesítő volt látni, hogy a hulladék helyes kezelése igenis számít a helyi embereknek, még ha csak informálisan is. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy messze még a cél.”
Amszterdam hulladékégetői
Nagyjából 900 000 lakosával Amszterdam évente átlagosan körülbelül egy millió tonna szemetet termel, de egyre proaktívabb a hulladék szétválogatásában. Minden, amit az emberek a szemeteszsákjaikba raknak, keresztülmegy egy hulladékégető kemencén, amely kiválogatja a fémtárgyakat. Sőt, az üzem a tervek szerint az év végén egy új létesítményt is megnyit, amely a műanyagokat és más újrahasznosítható anyagokat is kigyűjti majd. A város kezdi felismerni a tömeges hulladékkezelés jelentőségét.
Guberálók São Paulóban
Mint a világ egyik legnagyobb és gyorsan növekvő városa, São Paulo több szemetet termel, mint valaha. Bár a hulladék legnagyobb része szemétlerakókba kerül, São Paulo azon kevés városok egyike, ahol a szemétszedő/guberáló egy hivatalosan is elismert és védett szakma. Szövetkezetekbe szerveződve gyűjtik az utcákról a műanyagokat, fémdobozokat és a papírt, majd eladják őket azoknak a vállalatoknak, amelyek a szélesebb értelemben vett újrahasznosítással foglalkoznak. Ezekre a munkásokra úgy tekintenek, mint a probléma megoldására, megmutatva, hogy a társadalom különböző rétegei hogyan működhetnek együtt a hulladékkezelés lebonyolításában.
Kadir utazása egyedülálló. A hulladékban elmerülő, szabad területeit felemésztő városok mellett megörökítette azokat is, amelyek ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet és proaktívan megosztják a felelősséget lakóikkal. Nemcsak a problémás helyszíneket mutatja be, hanem a már működő megoldásokat is, amelyekkel megpróbálják megelőzni a baj elharapódzását, mielőtt még túl késő lenne.
Kadir hozzátette még: „Feltett szándékom – ezen a projekten és más jövőbeni tevékenységemen keresztül – arra ösztönözni az embereket, hogy átgondolják, hogyan is kezelik a szemetüket, és ezzel hogyan járulhatnak hozzá bolygónk védelméhez.”
A felszerelés
Kadir az alábbi felszereléssel dolgozott a projektjén: